Ejtés szó jelentése
ejtés (főnév)
1. Esni hagyás; kézből, fogásból kiengedés.
A könyv földre ejtése után a nő gyorsan felvette és elnézést kért. A tányér a padlóra ejtés miatt tört el.
2. Kellemetlen állapotba hozás; más állapot előidézése.
A kétségbe ejtés után meg is nyugtatott az ellenőr, mert nem komoly a hiba. A lány teherbe ejtése miatt eltűnt a fiú.
3. Kimondás; hang sajátos kiejtése.
A magyaros ejtés miatt nehéz megérteni, amikor angolul beszélsz. A szép ejtés segít a megértésben.
4. Elavult, nyelvtan: Ragozott főnév; a főnév bármelyik ragozott formája, esete.
A többes ejtés azt jelenti, hogy többes számú főnevet használunk. A második ejtés a birtokot fejezte ki, például: apámé.
Eredet [ejtés < ejt + -és (főnévképző)]