Magyar értelmező szótár, amelyben a pontos és könnyen érthető meghatározások része minden fogalom, jelentés, szóhasználati példamondat, a helyesírás és a szó eredete.

Egység szó jelentése

egység (főnév)

Egység.jpg

Elkülöníthető egész, amely más hasonlóktól különböző, önállóan létező dolog.

A pilótanő a repülő egységben szolgál. A gyártósoron az automatákat egységekben helyezték el. A kisebb katonai egységek felsorakoznak a laktanya udvarán. A fogyókúrázó ember kevesebb egységet eszik, mint a kúra előtt.


Eredet [egység < egy + -ség (főnévképző)]


További részletezés

1. Önálló egész. Részek olyan összetartozása, amely miatt egy egészbe tartoznak, illetve ilyennek tekinthetők.

Az embernél a testi és a lelki állapot egységet alkot. A szervezet egységét az egyenruha viselése is megmutatja.


2. Alapul vett mérték. Kiszámításhoz, megméréshez, vizsgálathoz használt alap, amelyhez a szóban forgó dolog nagyságát, méretét, mennyiségét viszonyítjuk.

A gazdaságban öt munkaegység volt a munkás heti bére. A súly mérésekor használt egység a hétköznapi életben a kilogramm.


3. Készülék vagy berendezés, amely teljes értékű önálló feladatot lát el.

A villamos egység szolgáltatja az áramellátást. A három számítógép egység közül egy elromlott.


4. Nem több mint egy; mennyiségi tulajdonság, amelynél fogva az a szóban forgó dolgot csupán egyetlen létezőnek tekintik.

A görögök még több istenben hittek, de a kereszténység már isten egységét hirdeti. A vándor egyedül indult útnak, de az egység veszélyesnek bizonyult, amikor egy csapat zsivánnyal futott össze.


5. Egyetértés; több személy vagy csoport egy nézetet vall, egyformán gondolkodik, érez; nincs köztük megítélésbeli különbség.

A csapat egysége érdekében mindent megbeszélnek. Az egység játék közben mutatkozik meg.


6. Azonosulás, egy személy vagy csoport egy adott gondolattal, céllal, véleménnyel egyetértésben van, és azt támogatja, képviseli.

A megbeszélések során több dolgozó is egységre lépett a vezetés terveivel. A hívők imádság közben jutnak egységre a szentekkel.


7. Teljes összhang különféle tényezők, elemek, mozzanatok között.

A jó szakemberben megvan az elméleti és a gyakorlati tudás egysége. A szándék, a cselekvés és a fegyelem egysége a szervezetben nagyon fontos.


8. Egy, mint mennyiség, mint műveletek alapja.

Egységnyi vizet adunk a porhoz. Megmérjük az egy egység alatt megtett elmozdulást.


9. Önálló rész; szervezet kisebb csoportja.

A vállalat pénzügyi egysége foglalkozik a könyveléssel. A terjesztési egység jó munkát végzett: a reklámkampány következtében több lett a megrendelés.


10. Katonaság: Katonai alakulat, amely önálló harci tevékenységre képes.

A tábornok egy páncélos egységet küldött ki a gyalogság segítségére. A légvédelmi egység lelőtt egy ellenséges repülőt.


11. Irodalom: Szerkezeti sajátság drámai és elbeszélő művekben, valamint lírai költeményekben, aminek köszönhetően az egyes részek a mű fő mondanivalóját szolgálják, vele összeegyeztethetők és szerves kapcsolatban vannak.

A hármas egység minden regényre jellemző: bevezetés a kiinduló állapot ábrázolása a konfliktus jelentkezéséig. A második egységben ez a konfliktus éleződik, bonyolódik és kibomlik. Az utolsó egységben befejezésként megoldódik a mű rejtélye, amely a műben gyűrűző konfliktus kulcsa is egyben, így az elsimul.

Nyelvtani adatok

Csak a Reklámmentes WikiSzótár.hu előfizetői számára használható funkció. Bejelentkezés >>>


Kifejezés

Tanítási egység – (a tananyag legkisebb összefüggő, önálló része).


Lezárva 7K: 2011. augusztus 4., 15:07




WikiSzótár.hu: az online magyar értelmező szótár (meghatározások, jelentések, példák, eredetek, szinonimák, szócikkek, fogalmak, szóhasználat, nyelvtan)