Magyar értelmező szótár, amelyben a pontos és könnyen érthető meghatározások része minden fogalom, jelentés, szóhasználati példamondat, a helyesírás és a szó eredete.

Egész szó jelentése

egész (melléknév)

Cake.jpg

Teljes és korlátozásoktól mentes. Az összes mennyiségére, terjedelmére kiterjedő; megosztás vagy megszakítás nélküli.

A fiú majdnem az egész tortát megette egyedül, csak egy szeletet hagyott a másiknak. A nő az egész pénzét elköltötte ruhákra. Az egész hónapot vidéken tölti a család. A vendég egy egész üveg bort rendelt.


Eredet [egész < ómagyar: egész < ősmagyar: igyeszi (egész, egy teljes) < dravida: okka (egészen, együtt) < ottu, vodd, ondu (egy)]


További részletezés

1. Eredeti állapotban meglévő (tárgy, dolog). Olyan, ami csorbítatlan, nem hiányzik belőle semmi, nem történt változtatás rajta, benne.

Egy egész alma van az asztalon. Egy egész tábla csokoládét kapott minden gyerek.


2. Az összes alkotórészt tartalmazó (eszköz, berendezés). Több részből álló, több részre bontható egységes dolog, amiből nem hiányzik egy darab se.

Az egész óra épségben megúszta az esést. Az egész menetfelszerelést kiosztották a katonáknak. Az egész ezüst étkészletet magával vitte az örökös.


3. Teljes terjedelmében vett, tekintett vagy gondolt dolog.

Az úszó egész feje a víz alá került pár másodpercre, majd a levegővételre újra felbukkant a vízből. A szobafestő egész keze festékes lett, úgy festette le az egész falat.


4. Teljes tartalmában vett (folyamat vagy időszak) az elejétől a végéig.

A fiatalember az egész nyarat vidéken töltötte, csak szeptemberben tért vissza a szüleihez. Az egész égési folyamatot filmre vették, a láng fellobbanásának pillanatától az utolsó izzó fadarab kihunyásáig.


6. Teljesen tele levő (edény, tartály, tartó), ahogyan azt szokásosan vagy elvárt módon megtöltötték.

A lány az egész üveg tejet megitta. Az asszony az egész pohárnyi rizst beleöntötte a lábasba, majd felöntötte vízzel. Az egész láda aranyat a királynak adta át a küldöttség.


6. Teljes mértékű, adott szempont szerint teljes, egy cseppnyi híja nélküli, korlátozásoktól mentes.

A munka a gazda egész erejét megkívánta. A király az egész hatalmával lesújtott az ellenségeire. Az apa szíve egész szeretetével odavolt a lányáért.


7. Számtan: A természetes számok egyike, amelyhez ugyanilyet hozzáadva vagy belőle kivonva ugyanilyet kapunk.

A kettő az egész szám. Ha egész számokat szorzunk össze, akkor egész számot kapunk eredményül.


8. Zene: Teljes értékű (hang), ami négy negyedből áll, és egy teljes ütemet tölt ki.

A kottából az derült ki, hogy a dallam vége egy egész hanggal zárul. Az egész hangok lassúvá teszik a ritmust.


9. Zene: Két félhangot magába foglaló (hangtávolság), amely a hétfokú hangsorban a nagy szekund hangközének felel meg.

A zongorán a két egymás után leütött hang között egy egész távolság van. A zeneszerző a második ütemet egy egész hanggal magasabban kezdte.



egész (határozószó)

1. Teljes fokig; fokozást jelez: szélsőséges mértékben.

Egész odáig elmentünk, hogy már a korláton is áthajolva néztünk le a szakadékba. Egész a tetőig felnőtt a bokor.


2. Nagy mértékben. Egy jellemző fokozását, nyomósítását fejezi ki.

Egész kicsi hiányzott már csak a sikerhez: a legelöl futót is befogta a mi versenyzőnk. Egész sok pénz összejött a gyűjtés során.


3. Viszonylag nagy mértékben; a korábbihoz képest sokkal inkább.

Egész belemelegedtem a munkába, pedig reggel nem volt kedvem felkelni. Nyaralás közben egész megkedveltem a nyers salátát.


4. Népies: Szinte már; majdnem teljesen.

A fiam egész ember lett a főiskola alatt. Az épülő falaknak kezd egész ház formája lenni.



egész (főnév)

1. Az összetartozó dolgok teljessége.

Az elkészült épületrendszer végül egy egész lett. Az egészből indult ki az okfejtése, és a végén vette sorba a részeket.


2. Minden közölt dolog, ami most elhangzott, amiről éppen most szó volt.

A tanúvallomásban az egész az utolsó szóig igaz volt. Az előadás végén az előadó az egészet összefoglalta pár mondattal.


--Lezárva 2011. július 30., 10:47




WikiSzótár.hu: az online magyar értelmező szótár (meghatározások, jelentések, példák, eredetek, szinonimák, szócikkek, fogalmak, szóhasználat, nyelvtan)