Délceg szó jelentése
délceg (melléknév)
1. Sudár termetű, egyenes, magabiztos testtartású (személy, főleg férfi); daliás.
A délceg legény nagyon tetszett a lánynak. A délceg katonák a téren meneteltek.
2. Sudár termetű személyre jellemző (testalkat, testtartás).
A férfi délceg termete idős korára is megmaradt. Délceg derekát még hatvan felett is egyenesen tartja.
3. Jól fejlett, arányos testalkatú, büszke fejtartású és tüzes vérű (állat, főleg ló).
A huszár délceg paripáját legénye csutakolta. A kocsi elé fogott lovak közül a jobb szélső igazán délceg állat.
4. Régies, elavult: Magabiztos, önérzetes (személy, főleg férfi), aki a nehézségekkel bátran, merészen szembeszáll; szilárdan, elszántan ellenszegülő.
A délceg vitéz bátran kiállt kihívójával szemben. A délceg vállalkozó nem ijedt meg a piac kihívásaitól.
5. Régies, elavult: Magabiztos személyre jellemző (gondolkodásmód, tett, viselkedés).
A férfit fűtötte a délceg akarat. A király délceg tekintete rögtön kiszúrta az ármánykodást.
Eredet [délceg < ómagyar: délceg < ősmagyar: délteg (ugrándozó, pajkos) < dravida: telgu, tellup (féktelen, ugrándozó) < tullu (ugrik)]
