Dukál szó jelentése
dukál (ige)
1. Megilleti, jár neki; jogosan tart rá igényt.
Az igazgató úrnak dukál a méltóságos úr megszólítás. A gazdának dukált a tekintetes úr megszólítás. Az ünnepeltnek születésnapjára ajándék dukál.
2. Fizetség illeti; munka fejében, járandóságképpen, csereértékül bizonyos összeg jár, fizetendő neki, annyit kapnia kell.
A szerelőnek kétezer forint dukál. A napszámosnak szállás és étel is dukál.
3. Szokás szerint kell; illendő megtenni.
A megkötött vásár után áldomás dukál. A nőkkel szemben dukál az előzékenység.
4. Régies: Szabad, engedélyezetten megtehető.
Az őrrel beszélgetni nem dukál. A saját pénzét dukál arra költeni, amire akarja.
Eredet: A szó eredete elérhető az előfizetéses rendszerben.
