Diplomácia szó jelentése
diplomácia (főnév)
1. Politika: Államközi kapcsolatok rendszere és kommunikációja, amelyet az államok arra hivatott személyei, bel- és külföldi szervei a külpolitikai kapcsolatok céljainak, a külügyek feladatainak megfelelően alakítanak ki és tartanak fenn.
A Külügyminisztérium irányításával zajlik hazánk hivatalos diplomáciája. A diplomácia a történelmi távlatokat tekintve egyidős az államok létével. A diplomácia megpróbálja a legjobbat kihozni minden helyzetből.
2. Politika: Államközi kapcsolatok szervezetei.
Az új szlovák nagykövet már évtizedek óta a diplomáciában szolgál. Az ország diplomáciájához hozzátartoznak a világ minden részén működtetett nagykövetségek is.
3. Politika: Államközi kapcsolatok szakterülete; azoknak az elveknek, nemzetközi jogi eljárásoknak, szabályoknak, gyakorlatoknak, módszereknek szakismerete, amellyel az államok az egymással kapcsolatos hivatalos kommunikációt és kommunikációs kapcsolatokat fenntartják.
A nagykövet évekkel ezelőtt szerzett diplomát diplomáciából. A politológus még diplomáciát is hallgatott az egyetemen.
4. Átvitt értelemben: Társas kapcsolatokban megnyilvánuló tapintat, simaság, illetve hajlékonyság, ügyesség az emberekkel való érintkezésben, a tárgyalásokban, bonyolult ügyek intézésében, főleg ellentétek elsimításában.
A válófélben levő házaspár kibékítéséhez a lelkész az udvarias diplomáciát használta. A diplomáciája valamennyire sikeres volt, mert a felek készek voltak egymást meghallgatni.
5. Átvitt értelemben, szépítő: Körültekintő ravaszság, finom módszerekkel dolgozó kétes furfang.
A lány diplomáciája sikert ért el az anyjánál, az apja tiltása ellenére elmehetett a házibuliba. Az anyós ráharapott arra a megtévesztésre, amit a menye diplomáciája mutatott neki.
Eredet [diplomácia < francia: diplomatie (diplomácia) < diplomate (diplomata)]
