Magyar értelmező szótár, amelyben a pontos és könnyen érthető meghatározások része minden fogalom, jelentés, szóhasználati példamondat, a helyesírás és a szó eredete.

Dió szó jelentése

dió (főnév)

Dió.jpg

1. Csonthéjas termés; hosszú életű fa kellemes ízű, gerezdes, olajos magot tartalmazó, gömbölyded, csonthéjas termése, amelyet éretlen állapotban húsos, zöld burok fed.

A diót ősszel verik a fáról. Ételként főleg a közönséges diót fogyasztjuk, a fekete dió egy másik faj, ami Észak-Amerika keleti részén őshonos.


2. Ehető magrész, csonthéjától megfosztva.

A kalácstésztába az asszony dióval készült tölteléket tett. A dióból készült töltelék palacsintában is finom.


3. Csonthéjas termést hozó fa; terebélyes koronájú, hosszú életű, barkás porzós virágú, páratlanul szárnyalt széles, fényes illatos levelű növény.

A ház udvarán állt egy öreg dió. A dió kemény fája nagyon értékes bútorfa.


4. Faanyag; a fenti fa törzsének anyaga.

A nagy szekrény dióból van. Az asztalosműhelybe deszkára vágott diót hoztak.


5. Comb java; disznó, borjú és marha combjának hátsó, felső zsírmentes, vastag színhús része.

Az asszony külön tette a diót, amit külön sütött meg. A hentesnél a diót drágábban adták a sima combnál.


Eredet [dió < ómagyar: dió < ősmagyar: divó, dyió, dyivó, gyivó (dió) < dravida: siva (dió) < suvei (rág, eszik)]

Figyelem! A szó összes jelentésének leírását, ami még 56 szót tartalmaz, az előfizetéses WikiSzótár.hu-ban érheted el.

 WikiSzótár.hu előfizetés





WikiSzótár.hu: az online magyar értelmező szótár (meghatározások, jelentések, példák, eredetek, szinonimák, szócikkek, fogalmak, szóhasználat, nyelvtan)