Dühös szó jelentése
dühös (melléknév)
1. Erős, zaklatott érzelmet érző vagy mutató, amit valódi vagy képzelt sérelem vált ki. Nagy haragot érző; nagyon haragosnak látszó; mérges, haragos.
Ne légy dühös, mert az neked is árt! Aki dühös, az nem hoz jó döntést.
2. Ártó ingerültségtől elvakult, vadul haragvó (állat vagy személy).
A dühös kutya fékezhetetlenül rángatja a láncot. Egy részeg a legkisebb sértéstől is dühös kötekedő lesz, és könnyen keveredik verekedésbe.
3. Átvitt értelemben: Vad lendülettel cselekvő (személy). Elvakult szenvedéllyel végzett (cselekvés).
A dühös játékos újabb tétet tett a rulettre. A szeretők dühös csókja csak nem akart abbamaradni.
4. Átvitt értelemben: Vad, szélsőséges formában megnyilvánuló (jelenség).
A dühös szél fákat döntött ki az út mentén. A dühös áradat gépkocsikat sodort le az útról.
Eredet [dühös < düh + -ös (melléknévképző)]
