Déd szó jelentése

déd- (melléknévi előtag)

1. Harmadfokú rokon, a nagyszülők szülője; unoka gyermeke. Például: apa, nagyapa, dédapa; vagy fiú, unoka, dédunoka.

A szüleivel a dédszüleihez utazott a dédunoka. A dédnagyapa születésnapjára eljöttek nem csak az unokái, hanem a dédunokái is.

2. Régies: Negyedfokú rokon, a nagyszülők valamelyik nagyszülője, bármelyik ágon. Unoka unokája Például: apa, nagyapa, szépapa, dédapa; vagy fiú, unoka, szépunoka, dédunoka.

A dédszülőkre már csak ritkán emlékeznek a dédunokák. A nagypapa a saját nagyszüleiről mesélt az unokájának, akinek ők már a dédszülei voltak.

Eredet [déd < középmagyar: déd < török: dede (nagyapa) < mongol: dédü, déde (nagy, magas)]

Lezárva 7K: 2010. július 14., 12:37