Csicsóka szó jelentése
csicsóka (főnév)
1. Gyógyszer- és élelmiszernövény. A napraforgóval rokon, gumós, évelő növény (Helianthus tuberosus). Magot a virága nem érlel, ezért gumójáról szaporítják. A növény akár három méter magasra megnövő szárát takarmányként hasznosítják.
A csicsóka magas rosttartalma miatt nagyon előnyös az emésztésre. A csicsóka Észak-Amerikából került Európába a 17. század elején.
2. Megvastagodott gyökérgumó, amely ennek (1) a növénynek az ehető része nyersen, főzve vagy sütve. A gumók színe lehet fehér vagy sárga, de leggyakrabban olyan színű, mint a rózsaburgonyáé. A gumók húsa hófehér. Felszínük ripacsos, barázdált, összetett, nehezen tisztítható.
A csicsóka a fagy iránt érzéketlen, így jól áttelel, nem is szedik ki ősszel a földből. A csicsóka magas vitamin- és ásványi anyag tartalmú, de keményítő alig van benne, ezért élettani hatása jóval jobb, mint az elterjedtebb burgonyáé. A csicsóka fő hatóanyaga az inulin növényi rostanyag, amely növeli az immunrendszer hatékonyságát, mert helyreállítja az egészséges bélflórát.
Eredet [csicsóka < csucsóka, csucsorka (csúcsoska) + csucsor (csúcsos, hegyes) + -ka (főnévképző)]