Cserge szó jelentése
cserge (főnév)
1. Tájszó: Gyapjúszövet. Sárgásfehér vagy szürkésfekete színű, erősen bolyhos, durva, vastag szövött anyag.
A cserge ágytakaró lett a szobában. A cserge készítése Erdélyben háziipar.
2. Tájszó: Felsőkabát, amit gyapjúszövetből készítenek.
A férfi csergét kerített a vállára és kiment a házból. A cserge jól megtartotta a test melegét, és ellenállt a szélnek, esőnek.
3. Régies: Sátor, amelyet gyapjúszövetből, vagy más hasonló anyagból készítettek.
Az Alföldön vándorló pásztorok felállították a csergét. A csergében hárman is el tudtak aludni. A nemezsátrat a kunok hatására felváltotta a cserge, ami jobban bírta az esőt, mint a könnyebben átázó nemez.
Eredet [cserge < ómagyar: cserge < ősmagyar: serge (cserge) < dravida: sari (terül, terít)]