Magyar értelmező szótár, amelyben a pontos és könnyen érthető meghatározások része minden fogalom, jelentés, szóhasználati példamondat, a helyesírás és a szó eredete.

Csap szó jelentése

csap (főnév I.)

Csap1.jpg

Elzáró szerkezet, amely folyadéknak vagy gáznemű anyagnak adott edényből vagy csőrendszerből való kieresztését lehetővé teszi, illetve áramlását szabályozza.

Az asszony a gyerek fürdetéséhez kinyitotta a kád csapját. A csapból zubogva ömlött a beállított hőmérsékletű víz.


Eredet [csap < germán: Zapf, tap (csap) < tappon (kúp)]


További részletezés

1. Hordót elzáró eszköz. Rendszerint fából készített szerkezet hordóban levő folyadék, főleg bor kieresztésére.

A pincében a gazda megnyitotta a csapot, és egy kancsót megtöltött borral. A megkezdett hordóba beütik a csapot a dugó helyére.


2. Rudacska; bármely tömör anyagú tárgy hosszúkás, hengeres vagy kúpos alakkal.

Az eresz alatt csapokban sorakozott a jéggé fagyott víz. A megázott hajam csapokat formált a homlokomon. A cseppkőből hosszú csapok nőttek a barlang tetején.


3. Termő ág, vessző. Szőlőtőkén, gyümölcsfán termésre hagyott vessző, ág, amelynek felső, hosszabb részét lemetszették.

A kertész kora tavasszal metszi a gyümölcsfák csapjait. A szőlősgazda a tőkén három-ötrügyes csapokat hagy metszéskor.


4. Illeszték. Fából készített szerkezeti elem végének kidolgozott, kiemelkedő része, amely egy másik szerkezeti elem megfelelően kidolgozott mélyedésébe beleillik.

A asztalos kialakította az ajtókeret csapját. Az ajtó részei csapok segítségével illeszkednek össze. Az ács csapot farag a gerendára.


5. Forgórész. A tengelynek az a része, amelyet a csapágy körülvesz.

Az esztergályos csapot esztergált a készülő motortengelyre. A mérnökök a sebességváltóba forgó csapot terveztek.


6. Vadászat: Az egyéves szarvas agancsa.

A szarvast még nem lőtték ki, mert csak csapja volt. A két szarvas viadalában a fiatalabb csapja megsérült.


Nyelvtani adatok

Csak a Reklámmentes WikiSzótár.hu előfizetői számára használható funkció. Bejelentkezés >>>

Kifejezések

Csapon van a hordó – (a hordóból kiszedték a fadugót, és csapon keresztül lehet italt ereszteni belőle).


Hordót csapra üt/ver – (hordót megkezd, dugóját eltávolítja, és helyére csapot rak).


Iszik mint a csap / olyan mint a csap / részeg mint a csap – (sok szeszes italt ivott, nagyon részeg).


Otthagy csapot, papot – (mindent otthagyva sietve elmegy).



csap (ige)

Hit.jpg

Erősen megüt vagy elmozdít egy hirtelen mozdulattal.

A bokszoló állon csapta az ellenfelét. A vásáron az üzlet megkötésére a vevő az eladó markába csap.


Eredet [csap < ómagyar: csap < ősmagyar: csap, csab, sab (csap, üt) < dravida: sappu (csap, üt)]


További részletezés

1. Megüt. Úgy üt meg egy személyt, dolgot, hogy az ütés éles, csattanó hangot ad.

A bokszoló állon csapta ellenfelét. A fiú egy legyet csapott agyon.


2. Ráüt. Csattanó ütést mér rá.

A mérges férfi a kocsmában az asztalra csapott. A kocsis ostorával a lovak közé csapott.


3. Gyorsan levág, éles eszközzel rövidebbre szab anélkül, hogy pontosan mérne előtte.

Baltával csaptam apróra a gallyakat. Egy fűrésszel ketté csapom ezt a deszkát, hogy elférjen a kocsin.


4. Hirtelen okoz, előidéz, rendez, lebonyolít.

A miniszter látogatására nagy hűhót csaptak a városban. A felzaklatott tömeg nagy patáliát csapott az utcákon.


5. Hirtelen behatol, adott helyre jut.

A magányosan álló fába csapott a villám. A hideg szél a férfi arcába csapott, amikor az kilépett a házból.


6. Hirtelen mozdulattal odatesz; nagy erővel vagy lendülettel, nem várt módon odatesz, gyakran ledob, odavág, rendszerint úgy, hogy csattan.

A mulatozók az üres poharakat földhöz csapták. A feldúlt férfi vállára csapta a kabátját.


7. Hanyagul hozzátesz; a meglevőhöz sebtiben odadob.

Az ügyvéd a beadott ügyirathoz csapott még egy kérvényt. Az irodai bevásárolandókhoz csaptak még száz borítékot.


8. Átvitt értelemben: Magának megszerez. Használati tárgyhoz rejtélyes módon hozzájut, gyakran jogtalanul eltulajdonít; lop.

A tolvaj csapott magának egy pénztárcát a tömött villamoson. A gyerek rágógumit csapott a boltból.


9. Hirtelen előidéz; feltűnő zajt okoz úgy, hogy másokat zavar vele.

A mulatozók nagy lármát csaptak az utcán. Az egerek nagy zajt csaptak az éléskamrában.


10. Összejövetelt szervez. Mulatságot, vidám összejövetelt nagy zajjal, hűhóval, feltűnést keltve rendez.

A faluban nagy lakodalmat csaptak a molnár lányának. Az igazgató születésnapjára nagy murit csaptak a kollégái.


11. Gyorsan, eredményesen lebonyolít, nyélbe üt.

A fazekasmester jó vásárt csapott a szép korsóival. A lakásban gyors felújítást csaptak a hozzáértő munkások.


12. Bevág, becsapódik. Lövedék, villám hirtelen, éles, csattanó hanggal beleesik egy adott dologba, illetve több dolog közé; bevág, nekiütődik.

A villám csapott a magasfeszültségű oszlopba. A repülőgépről ledobott bomba a vasútállomásba csapott.


13. Hirtelen eljut áramló anyag vagy terjedő jelenség egy helyre, dologhoz, és váratlanul, gyakran nagy erővel (hatva) megérinti vagy belehatol.

A hideg szél a vándor kabátjának nyakába csapott. Távoli zene csapott a férfi fülébe.


14. Hirtelen, nagy erővel terjed, vészjóslóan emelkedik vagy átterjed egy szóban forgó dologra.

A gyárból füst csapott fel az égre. A kigyulladt házból lángok csaptak a szomszédos épületre is.


15. Váratlanul rajtaüt, hirtelen, meglepetésszerűen megtámad.

A várvédők az ostromlókra csaptak. A csatában először a két szárny csapott az ellenségre.


16. Átvitt értelemben: Ráveti magát. Egy dolgot, személyt hirtelen észrevéve túlzott érdeklődéssel megrohanja, magának lefoglalja.

A vásárlók az olcsó árura csaptak az áruházban. Az utcán a férfi régen látott ismerősére csapott.


17. Hirtelen más irányba tér, más területen folytatja tevékenységét.

A kocsi jobbra csapott a csúszós úton. A tehenek a zöldellő vetésbe csaptak.


18. Átvitt értelemben: Másba fog. Előbbi cselekvését abbahagyva hirtelen másba, fokozottabb iramú cselekvésbe kezd.

A lovas poroszkálásból vágtába csapott. A gyűlésen a tömeg tapsból éljenzésbe csap.


Nyelvtani adatok

Csak a Reklámmentes WikiSzótár.hu előfizetői számára használható funkció. Bejelentkezés >>>

Kifejezések

Földhöz csap – (szeszes ital teljesen elerőtleníti, leveszi a lábáról).


Kezet/parolát csap – (Népies: megkötött üzlet, egyezség vagy fogadás megerősítéseként tenyerébe üt, kezet fog vele).


Lármát csap – (lármázik, nagy zajt kelt).


Legelőre/vetésre csap – (állatot legelni visz).


Magasra csap – (érzés egy októl táplálva hirtelen megerősödik; fellobog, fellobban).


Nem oda csap, ahová néz – (más célja van, mint amit sejtet).


Szelet csap – (nőnek bókol, udvarol).



csap (főnév II.)

Track2.jpg

Kitaposott nyom; puha földön, puha anyagban (avarban, fűben, hóban, nádasban, sárban stb.) járó állat nyoma.

A vadász óvatosan követte a csapot; a nyomokból tudta, hogy egy vaddisznóval van dolga. A behavazott mezőn jól lehetett látni a nyúl csapát.


Eredet [csap < csapás < csap (ige) + -ás (főnévképző)]


Lezárva 7K: 2011. június 2., 14:54




WikiSzótár.hu: az online magyar értelmező szótár (meghatározások, jelentések, példák, eredetek, szinonimák, szócikkek, fogalmak, szóhasználat, nyelvtan)