Bíró szó jelentése
bíró (főnév)
1. Döntést hozó személy jogi ügyekben. Hivatalból mások tettei, művei felett ítéletet, véleményt mondó törvényhatósági személy. Tudományegyetemek jogi karán egyetemi diplomát szerzett jogvégzett személy, aki külön képzés és szakvizsga után jogosult ilyen ügyekben döntést hozni.
A bíró további bizonyítékok felderítését rendelte el. A bíró döntésében figyelembe vette az érintett felek helyzetét.
2. Felügyelő személy, aki egy játékot, versenyt vagy sportesemény menetét figyelemmel kíséri, és a vitatott helyzetekben döntést hoz, a szabályok betartásáról gondoskodik, bünteti a szabálytalanságokat, és a győztest hivatalosan kinyilvánítja.
A bíró tizenegyest ítélt a futballmeccsen. A kézilabda meccsen a bíró nem adta meg a gólt, mert a dobó játékos belépett. A bíró sípja még nem szólalt meg, így a mérkőzés tovább folytatódott, habár a szokásos játékidő már két perce letelt.
3. Régies: Vezetőtestület elnöke, aki falut, várost irányít.
A falusi bíró maga dönthetett a szomszédok vitás ügyeiről. A városi bíró határozott a vásározók által fizetendő díjakról is.
Eredet [bíró < ómagyar: bíró < ősmagyar: bíra (bíró) < dravida: piran (mester, úr)]
