Bukta szó jelentése
bukta (főnév I.)
1. Sütemény; vastag, kocka vagy hasáb alakú darabokban sütött, főleg lekvárral, túróval vagy ritkábban mákkal, dióval töltött kelt tészta.
A nagymama lekváros buktát sütött az unokáinak. A bukta nagyon ízlett a gyerekeknek, alig várták meg, hogy kihűljön.
2. Tájszó: Kelt tészta. Búza-, olykor kukoricalisztből készült különféle (például gombóc, galuska, fánk) formájú tészta.
A asszony szilvás buktát főzött a férjének, aki nagyon szerette a gombócot. A gyerekek teletömték a hasukat a buktával.
Eredet [bukta < német: Wuchtel (bukta < „súlyocska”) < Wucht (súly)]
