Boróka szó jelentése
boróka (főnév)
1. Örökzöld cserje, amely a fenyőfélékhez tartozik. Hamvaskék, bogyószerű termése van; gyalogfenyő. (Latin neve: Juniperus communis.)
A boróka gyakori növény hazánkban is. A borókának kétféle levele van: a fiatal tűlevelek, és a kifejlett pikkelylevelek. A boróka fája kemény, de könnyen megmunkálható. A borókában sok az olaj és a gyanta, így a rovarkártevőknek ellenáll.
2. Bogyószerű termés, ami ennek (1) az örökzöld cserjének a jellegzetes illatú, kékesfekete színű tobozbogyója.
A borókából pálinkát is főznek, aminek közismert szlovák neve a borovicska. A borókával más szeszes italt is ízesítenek, például a gint.
Eredet: A szó eredete elérhető az előfizetéses rendszerben.
