Bizottság szó jelentése
bizottság (főnév)
1. Kisebb testület. Adott tevékenység elvégzésére, kérdés megvitatására, döntések hozatalára, bizonyos ügy előkészítésére, megvizsgálására, felelős irányítására, elintézésére vagy ellenőrzésére alakult, választott, kiküldött csoport.
Az országgyűlésben képviselőkből álló különféle bizottságok léteznek. A gyárban bizottság alakult az ünnepek alatti folyamatos munkarend biztosításának megtervezésére.
2. Régies, elavult: A királyi biztos tisztsége, amelyre az uralkodó nevezett ki egy személyt, akit a meghatározott feladat elvégzésére rendkívüli jogkörrel ruházott fel.
A bizottság megvizsgálta a folyószabályozás ügyét, és elrendelte a munkák felgyorsítását. A bizottság ennek érdekében külön pénzt is rendelkezésre bocsátott.
Eredet [bizottság < bíz + -ott (melléknévképző) + -ság (főnévképző)]