Billentyű szó jelentése
billentyű (főnév)
1. Kis emeltyű, amely megnyomás hatására elmozdul, és annak megszűnte után eredeti helyzetébe visszaugrik, illetve ennek az a része, amelyet ujjal lenyomnak.
A zongoraművész könnyedén játszott a zongora billentyűin. A macska lábával véletlenül megnyomta a billentyűt, és a keletkező hangtól megijedt.
2. Orvosi, bonctan: Szelepszerű mozgó szerv az emberi vagy állati szervezetben, amely áramló testfolyadék, tápanyag útját szabályozza, azok továbbító csöveit, edényeit bizonyos helyeken elzárja és nyitja.
A vérnyomás növekedése miatt megnyílnak a billentyűk, és a vér a szívkamrákba áramlik. A nyirokerekben is vannak billentyűk, melyek azt biztosítják, hogy a nyirok egy irányba áramoljon.
Eredet [billentyű < billen + -tyű (főnévképző)]
