Beleél szó jelentése
beleél (ige)
1. Képzelete segítségével valóságosként megtapasztal egy állapotot, helyzetet, gondolatot, érzést, amit önkéntelenül ki is fejez egész magatartásával.
A színész beleéli magát az elhagyott szerelmes alakjába. Az olvasó beleéli magát a regény történetébe.
2. Megbarátkozik vele; hozzászokik egy új állapothoz, helyzethez.
A frissen kinevezett osztályvezető pár nap alatt beleéli magát az új beosztásába. A nagyszüleinél nyaraló gyerek pár óra alatt beleélte magát a falusi környezetbe.
Eredet [beleél < bele- (igekötő) + él (ige)]
Lezárva 7K: 2014. október 14., 15:11
