Bele szó jelentése

bele- (igekötő)

Egy helyen belülre; egy ismert tér belsejébe irányuló mozgást hangsúlyoz; adott körülmények közé.

Az aprót belerakom a tárcádba. Az új kazettát beletöltöttem a gépbe. Kár, hogy belekezdtünk ebbe a vitába.

Eredet [bele- < középmagyar: belé (be) < ómagyar: bel- + e (be- + ez; azaz: „be ebbe”) < dravida: ullu (bele) < ul (bent)]

További részletezés

1. A cselekvés, állapot a szóban forgó személy, dolog irányába történik, felé hat.

Mélyen belenyúltam a patak vizébe. Belebotlott a küszöbbe.

2. A szóban forgó dolgot megzavarva, annak folyamatát megszakítva.

Udvariatlan, aki beleszól a beszédbe. Beleköhögött az előadásba.

3. A szóban forgó dolog irányába.

A motoros alaposan beledől a kanyarba. A bemondó általában belenéz a kamerába.

4. A szóban forgó dolog miatt, annak következtében; miatta.

Úgy énekel, hogy belezendül a ház. Belesajdult a lábam a sok járásba.

5. A szóban forgó személy, dolog felületére, azt felhasználva, azzal érintkezésbe lépve, azzal kapcsolatba kerülve.

Belekapaszkodik az apja karjába. Beletöröltem a kezem a kendőbe.

6. A szóban forgó gondolat területén; a szóban forgó személy gondolataiba.

Beleavat a fényképezés tudományába. Beleegyeztek. Belelátok az elképzeléseibe.

7. A szóban forgó személy, dolog anyagába, belsejébe, szervezetébe; úgy, hogy annak része legyen.

Belerakom a jeget az üdítőbe. A ruhát beleáztatja a vízbe.

8. Egy hely belsejébe; a belső terébe; úgy, hogy körülvegye.

A virágot belerakjuk egy cserépbe. Beledobta a szemetet a gödörbe.

9. Egy dologban alaposan elmélyedve; figyelmet összpontosítva.

Úgy belemerültem az olvasásba, nem is hallottam, amikor csengettek. Ha belegondolok, nem is olyan nehéz.

10. Az említett új állapotot megkezdve (a szóban forgó dolog irányában).

Nagyon belefeledkezett a zenébe. Beleszeretett a lányba. Beleuntam.

11. Cselekvés, folyamat kezdetét indítva, első mozdulatát, cselekvéseit elvégezve.

Aki beleharap a süteménybe, az egye meg mind. Belefogtam a házimunkába.

12. Egy részhez hozzátéve, egy más dolgot kiegészítve.

A káposztát belefőzte a levesbe. Már beleraktam a sót!

13. Érintve általa; úgy, hogy a következményei hatni tudnak rá.

Beleesett abba a hibába, hogy sokat költekezett. Ez is beleszámít az eredménybe.

14. Véget érve; jelzi, hogy a beszéd vagy írás idejére befejeződik az említett cselekvés, történés.

Hétfőre belerakják az új alkatrészt. Hamar beletanult a szakmába.

15. Teljes mértékben; minden tekintetben eltérővé; jellemzőit jelentősen megváltoztatva.

Belemerültem a keresésbe, hogy megtaláljam a szemüveget. Beleszúrtam a villát, hogy ne essen le!

bele-bele- (igekötő)

Ismétlődő módon; jelzi, hogy az említett cselekvés, történés többször ismétlődik; időnként.

Bele-belenéz a tükörbe vezetés közben. Bele-belesajdul a lába, amikor a fájós részre lép.

bele (határozószó)

1. Ismert részek közé, annak anyagába vagy tömegébe, összekevert többféle anyag közé.

A töltelék nem volt eléggé csípős, így még erős pirospaprikát is raktak bele. Nem elég édes ez a mák. Kell még bele egy kis cukor.

2. Az ismert személybe, arra vonatkozóan, őt érintve.

Az anya a beteg gyerek ágyához lépett, aki kinyitotta a száját, hogy tegye bele az orvosságot. Az anyám belénk diktálta a vacsorát.

3. A szóban forgó személy testébe (ellene támadva).

A kutya belém harapott. A katona imádkozott a csata előtt, nehogy valaki éppen bele lőjön.

4. Átvitt értelemben: A szóban forgó személy lelki világába, tudatába, gondolatába, érzéseibe, szándékaiba. Jelenségeket, hatásokat (előre) megérezve, kitalálva.

A férj tudta, hogy az asszony nem lát bele, mégsem mert hazudni: bevallotta, hogy mi tett ellene. Az edző sok órát töltött a csapattal, hogy korrigálja a beléjük rögződött hibákat.

5. Átvitt értelemben: Az ismert személyhez érve, ritkábban tárgyhoz érve, azt erősen megfogva, vagy ahhoz hozzáütődve, arra ütést mérve.

Az asszony úgy gondolta, hogy jobb lenne, ha a csúszós úton mellette lépkedő gyerek bele csimpaszkodna. A gyerek az asszony vállába ütötte bele a fülét.

6. Átvitt értelemben: A megjelölt személy felé mint az érzés célpontja felé (főleg szerelemről szólva).

Ez a fiú igen hamar szeretett beléd. Annyira szerelmes lett belém, hogy azt mondta, holnap reggel eljön a házunk elé.

7. A szóban forgó dolog miatt, annak következtében; tőle.

A bányász elmesélte, hogyan izzadt bele a munkába. Az özvegy annyira a szívére vette a gyászt, hogy beteg lett bele.

8. Hatást jelez, amit nem a szóban forgó dolog vagy személy okozott magának, hanem rá van hatással, megtörtént vele: lényegtelen, vagy nem tudjuk, hogy ki okozta.

Bele van foglalva a gyűrűbe. Nem ültem le, mert bele volt törölve a sár.

9. Igenlő választ helyettesít olyan kérdés után, amiben szintén ez a szó szerepel.

– Beletetted a dobozba?
– Bele.

– Belelátsz a nyíláson keresztül?
– Bele.

10. Egy helyen belülre mozogva; egy tér belsejébe menve.

Zsupsz, bele a levesbe. Egyszer csak mindegyik gyerek bele a vízbe.

Lezárva 7K: 2011. április 5., 16:47