Behajtás szó jelentése
behajtás (főnév)
1. Közlekedési eszköz bejutása egy helyre.
Az utcába a behajtás csak egy irányból engedélyezett. Mivel szűk a kapu, ezért az udvarra behajtás ügyes vezetőt kíván. A vezető az udvarra való behajtás után bezárta a kaput. Az útra való behajtás előtt elsőbbséget kell adni a gyalogosnak.
2. Ha egy személy a befizetési kötelezettségét nem teljesíti, akkor ezt hivatalos úton megkísérlik azt elvenni tőle.
A behajtást a bíróság engedélyezi. A behajtás nem sikerült, mivel a személynek nincs behajtható vagyona.
3. Az a tevékenység, amikor egy tárgy szélét a tárgyra fordítják.
A szoknya behajtása után a varrónő végigvarrja a textilt. Az emlékkönyvben a sarok behajtása alatt kis versike olvasható.
4. Ajtó, ablak befelé fordítása; tárgy összecsukása.
Nem kell bezárni az ajtót, elég lesz csak a behajtása. A tanuló a könyv behajtása után emlékezetből mondja el a verset.
