Balázsolás szó jelentése
balázsolás (főnév)
1. Néprajz: Balázs napi népszokás, február 3-án – Balázs napján – csoportosan házról házra járó iskolás korú gyermekek verses mondókákkal iskolába járásra buzdítják az iskolába nem járó gyermekeket, és alamizsnát, főleg élelmet gyűjtenek a szegény diákok számára.
A gyerekek balázsolása régi szokás. A balázsoláskor összegyűjtött élelmet szétosztották a szegény sorsú gyerekek között.
2. Vallás, római katolikus: Betegségtől védő szertartás, amelynek során a pap két keresztbe tett égő gyertyát tart a hívő álla alá, és arra kéri Istent, hogy Szent Balázs vértanú (meghalt 316. február 3-án - innen a névnap) közbenjárására óvja meg minden torokbajtól és más betegségtől.
A balázsolás vagy Balázs-áldás a 16. században keletkezett. A balázsolást február 3-án, vagy az azt követő vasárnapon tartják.
Eredet [balázsolás < Balázs (Szent Balázs püspök nevéből) + -ol (igeképző) + -ás (főnévképző) < latin: Blasius (Balázs) < blaesus (selypítő)]
