Búskomor szó jelentése
búskomor (melléknév)
1. Nagyon bánatos (személy), aki céljában kudarcot vallott, vagy cselekedetét, értékesnek tartott tulajdonságát leértékelték, emiatt levert, szomorú, lehangolt kedélyű és hozzáállású.
A feleség teljesen búskomor nő lett a sok csalódástól. A sok párkapcsolati kudarc, szerelmi csalódás búskomor agglegénnyé tette a férfit, aki ezek után már nem tudott bízni a nőkben.
2. Nagyon bánatos személyre jellemző (állapot, megnyilatkozás, tulajdonság); ilyen személlyel kapcsolatos (dolog).
A feleség búskomor arccal panaszkodik a szomszédasszonynak. Az agglegény búskomor szavakkal meséli, hogy már nem tud bízni a nőkben.
3. Átvitt értelemben: Nagyon bánatos hangulatot keltő (jelenség, megnyilatkozás, hatás).
Az eget búskomor felhők borítják. A festő búskomor színekkel érzékelteti saját lelkiállapotát.
