Bödön szó jelentése
bödön (főnév)
1. Fedeles edény. Régen fadongákból, aztán zománcozott fémből készített tároló zsír vagy más élelmiszer tartására.
Az éléskamrában bödönben állt a disznózsír. A polcokon kisebb lekváros és mézes bödönök sorakoztak.
2. Bányászat: Szállító eszköz, amely önműködően tele lesz és kiürül. A kifejtett anyagot hozzák fel vele a bányából.
Az aknamélyítő bödönök sorra bukkantak fel a felszínen. A kifejtett kőszén ott csillogott a bödönökben.
3. Tájszó, régies: Kútbélés; a kút gödrét kibélelő kivájt vagy odvas fatörzs.
A gémeskút bödönében csillog a víz. A bödönt ki kellene cserélni, mert már elkorhadt.
4. Tájszó, régies: Ladik. Fatörzsből kivájt kezdetleges csónak.
Az öreg halász egy bödönnel járta a vizet. A folyóparton ringatóznak a kikötött bödönök.
Eredet [bödön < ómagyar: bödön, bodon (faedény, kútkáva) < ősmagyar: bodon, búdon (bödön, kivájt fatörzsből készült edény) < dravida: podumbu (odvas fa, faodú)]
