Bérmálás szó jelentése
bérmálás (főnév)
Vallási: Keresztény szertartás, amelynek során kézrátétel vagy felkenés útján közvetítik a Szentlélek ajándékait a bérmálkozó számára, aki így hitében megerősödik és azt tudatosan vállalja. Ez a keresztény nagykorúvá válást jelenti a hívőnek.
A bérmálás a katolikus, görög-keleti (ortodox) és anglikán egyházaknál szentség. A keleti szertartásokban a gyermekek keresztény beavatása a keresztséggel kezdődik, és azonnal követi a bérmálás és az elsőáldozás. Ezzel szemben a római szertartásban a keresztség után évekig tartó hitoktatást követően kapják a gyónás után az első áldozást, majd további évekig tartó hitoktatás után a bérmálást, amely a hívő keresztény beavatásának a csúcspontja. A római katolikus bérmálást a püspök végzi szentmise keretén belül, és ekkor a már ifjú hívő tudatosan megerősíti a hitvallását.
Eredet [bérmálás < bérmál + -ás (főnévképző)]