Béna szó jelentése
béna (melléknév)
1. Nem mozgatható (test, testrész), amelyet a személy nem képes maga mozgatni.
A sebesült ember béna keze csak úgy lóg mellette, ahogy ott ül. A baleset óta béna bal kézfejében nem érez semmit: megsérültek a benne futó idegek.
2. Átvitt értelemben: Ügyetlenkedő, nem életrevaló (személy, főleg férfi), aki a közlő szerint nem eléggé talpraesett, nem találja fel magát, nem talál egykönnyen a helyzethez illő megoldást.
A béna eladó nem szólít meg egy nézelődő vásárlót sem az üzletben. A lányok nem szeretik a béna fiúkat, akik még hozzájuk sem mernek szólni.
3. Régies: Csonkolt testrészű (személy), akinek levágták az egyik végtagját vagy végtagjának egy részét.
A béna katona lábát ellőtte a golyó. A béna férfi a baleset óta nem tudja folytatni tanult mesterségét.
Eredet: A szó eredete elérhető az előfizetéses rendszerben.
