Béketűrés szó jelentése
béketűrés (főnév)
1. Nyugodt lelkiállapot a fennálló nehézségek, viszontagságok ellenére. Zaklatás, erőszakoskodás, sérelem, méltatlanság, szenvedés eltűrése, elviselése a békesség kedvéért panasz, tiltakozás vagy lázongás nélkül.
A politikus szavaival megpróbálja aláásni az egybegyűlt emberek béketűrését. A sok elnyomást elszenvedett ember béketűréssel viseli a sorsát.
2. Zavartalan lelkiállapot; aggodalom, ingerültség vagy izgalom nélküli lét.
Az igazgató türelmes béketűréssel hallgatja a főkönyvelő beszámolóját. A vezető béketűrése az egész csapatára átragad.
Eredet [béketűrés < béke + tűr + -és (főnévképző)]