Azték szó jelentése

azték, náhuatl (melléknév)

1. Nyelvtan: Mexikói indián nyelv. A főleg az USA déli-délnyugati és Mexikó északnyugati-nyugati részén beszélt egyik legnagyobb őslakos nyelvcsalád déli ágába tartozó Közép-Amerikában - főleg Mexikó területén - beszélt, a magyarhoz hasonlóan ragozó nyelv.

Az aztéknak húsz változata létezik. Az aztékot még ma is több mint másfél millióan beszélik Közép-Amerikában (lásd a mellékelt térképet). A nyelvet használók többsége kétnyelvű, azaz a spanyolt is beszélik, de még van néhány ezer csak náhuatlul beszélő is. A náhuatl nyelv hangrendszere viszonylag egyszerűnek mondható: 4 magánhangzója és 14 mássalhangzója van. A náhuatl magánhangzók lehetnek hosszúk és rövidek, mint a magyarban: a, e, i, o, illetve ā, ē, ī, ō; az u csak félhangzóként - önállóan nem szótagalkotó beszédhang, csak egy másik magánhangzóval alkot önálló szótagot - fordul elő.

2. Az egyik őshonos mexikói indián néppel kapcsolatos, arra jellemző.

Az azték műtárgyaknak jellegzetes stílusuk van. Az ősi azték városokban is voltak lépcsős piramisok. Az azték birodalom fénykorát élte röviddel a spanyol hódítás előtt. A képen azték harcosok láthatók.

Eredet [azték < spanyol: azteca (azték) < náhuatl: aztecatl (Azlanból érkező) < Azlan (a nép eredetének legendás helye)]
Eredet [náhuatl, navatl, náhua, náhoa (mexikói nyelv) < nāhuatl, nāhuatlahtōlli (jó, tiszta hang)]

azték (főnév)

Az egyik mexikói őshonos nép egy tagja, ilyen kultúrájú, ilyen nyelvet beszélő indián.

Az aztékok magas kultúrája meglepte a spanyol hódítókat. A legyőzött aztékok és más őslakos indián népek a hódító spanyolok leszármazottaival együtt alkotják a mai mexikói népet.

Lezárva 7K: 2010. szeptember 4., 13:35