Magyar értelmező szótár, amelyben a pontos és könnyen érthető meghatározások része minden fogalom, jelentés, szóhasználati példamondat, a helyesírás és a szó eredete.

A szó jelentése

a (névelő)

A.jpg

Egy kiemelt, mutatott személy, tárgy, dolog, amelyikről szó van.

Itt a piros ruha, amiről beszéltem. Jöjjön be a legelső vizsgázó.


Eredet [a < ősmagyar: ad, az, ojsz (az) < dravida: asz, szasz (az)]


További részletezés

1. Egy bizonyos személy, dolog. Rámutat egy dologra vagy személyre, amiről vagy akiről szó van, különösen olyan esetben, ha távolinak tekintjük. Jelzi, hogy egy állítás egy általános csoportból egy bizonyos személyről vagy dologról szól.

Abban a házban lakunk. A jövő héten kész lesz. Ez a tiéd. A labda repül felém.


2. Ezen itt következő, bizonyos; bevezet vagy helyettesít egy később következő dolgot, szócsoportot.

Meg kell vizsgálni a tekintetben, hogy működik-e? A felől érdeklődünk, hogy miben vagy sikeres?


3. Eme bizonyos dolog, személy; rámutat egy közeli személyre, dologra; ezen itt lévő.

A készülék kinyitása tilos! A terület lezárva!


4. Az összes; jelzi, hogy csoportként, fajtaként beszélünk egy utána említett dologról, személyről.

A macska éjszakai vadász. A gyerek játékos. A kutya mindig az emberrel volt.


5. Minden egyes; jelzi a szóban forgó dolgok összességét; mindegyik.

Megértettem a szavakat. Olvastam a három könyvet. Éleszd újra a bukott céljaidat! Mind a tíz parancsolatot betartom.


6. Ugyanolyan, mint; jelzi, hogy hasonlónak tekintünk egy személyt vagy dolgot az utána említett dologgal.

Ez a gyerek tisztára a mamája. Arcra teljesen a nagyanyja.


7. Jelzi, hogy fajtájából kiemelkedően jó, fontos egy utána említett dolog, személy.

Ez ám a sport! Ez aztán a legény!


8. Nyelvtani: Egy név első része; főnévi kifejezés legelső tagja.

A gyors autó elszáguldott a kis falu mellett. A nagyon remek megoldás volt a főnök választása.



a (névmás, főnév)

Népies: Egy személy vagy dolog neve, leírása, megnevezése helyett áll, amit a beszéd során azonosítunk; az.

Nem úgy van a! Hiszen a nem is úgy vót!



a (mutatószó)

1. Népies: Egy helyre mutat rá; egy bizonyos irányt, helyet jelez; pontosan ott, arra.

Előbújt egy róka, ott a. A kés ott van, a. Nézd, a!


2. Népies: Figyelmet kelt fel; csendre, odafigyelésre szólít fel.

Hallgasd csak, a, hogy ketyeg az óra! A! Valami zörög odakint.



a- (mutatószó)

Egy bizonyos dologra mutat rá a szóban forgó dolgok közül; egy bizonyos irányt, helyet, időpontot jelez; pontosan ott, akkor, arra, annyi (kérdőszavakkal használjuk.)

Amerre mi mentünk, senki más nem mert. Amikor eljöttél, nagyon meglepődtem. Láttam az autót, amelyik megnyerte a versenyt. Jöjjön, aki csak akar!



a (indulatszó)

1. Népies: Bizony; hangsúlyozást jelez.

Jó volt, jó a! Megette mindet, de meg a! Nem segít, nem a!


2. Bosszúság jele; haragot, nemtetszést jelez.

A, hagyj már békén! A, hagyjátok abba!


3. Türelmetlen tagadás; indulatos ellentmondást jelez.

A, dehogy! A, nem fog ez nekem sikerülni!


4. Meglepődést jelez; csodálkozást fejez ki.

A, milyen szép nő! A, micsoda férfi!


5. Csalódást jelez; rosszallást, enyhébb megütközést jelez.

A, nem hittem, hogy erre vetemedsz! A, nem kapunk semmit ingyen.


6. Sajnálkozást jelez; együttérzést fejez ki.

A, hogy lefogyott szegény asszony! A, de kár!


Eredet [a < ómagyar: -an (határozórag II.) < ön, ten (maga)]


Kifejezés

A biz a – (Népies: helyeslés: úgy bizony, így van!)



-a, -e, -ja, -je (igerag)

Meghatározott tárgya van; jelzi, hogy az előtte álló cselekvés, történés, tevékenység egy bizonyos dologra irányul, arra vonatkozik.

játszotta, kérte, adta, futja, bánja

Büszkén hordta az új ruhát. Előbb megfogta a halat, majd elengedte.



-a, -e (igerag)

Neki; jelzi, hogy a bizonytalan vagy feltételes cselekvést a szóban forgó személy végezheti.

fognia, kérnie

Ideje mennie, mert már aludnia kéne.


Eredet [-a, -e < ősmagyar: -a, -ű (ő)]



-a, -e, -á, -é (régies igerag)

Lásd: -a, -e, -á, -é (régies igerag)



-a, -e (melléknévképző, főnévképző)

Az említett tulajdonságú; ilyen jellemzővel megnevezhető személy vagy dolog.

rozoga, csusza, zúza, lenge, penge

Sok monda szól őseink vitézségéről.



-a, -e (képző)

Nevét helyettesíti a szóban forgó személynek vagy dolognak (ő, az, ez).

nála, róla, tőle, vele

Épp alóla akarta kisöpörni a szemetet.


Eredet [-a, -e < az (névmás) és ő (névmás)]



a- (határozói előtag)

Nem; tagadást, ellentétet jelent; az említett dolog nincs meg, vagy az ellentéte áll fenn.

amorális (nem morális)
Az apolitikusság udvariatlan.


Eredet [a- < latin: a- < ab- (tőle el) < görög: a- < apo (tőle el) < szanszkrit: apa (tőle el)]



-a-, -e-, (-ja-, -je-) (főnévrag, birtokrag)

Összetartozást jelez az előtte lévő dologgal, személlyel; az előtte lévő személyt vagy dolgot tulajdonná alakítja; a tulajdonos nevét helyettesíti (övé, azé).

háza, színe, napja, cipője

A férfi sokáig kereste, majd rájött, hogy a zsebe alján van a kulcsa.


További részletezés

1. Az általa birtokolt említett tulajdon.

háza, kereke, autója, cipője

Az öreg erszénye mélyén csörög a vagyona.


2. Megmutatja, ki készítette, okozta az említett dolgot.

festménye; regénye, fotója, pecsétje, írása

Az anyám jóváhagyása kellett, hogy elmehessek kirándulni.


3. Az említett helyhez tartozó, ahhoz kapcsolódó.

az alföld bora, folyója, pereme, esője

Skócia tájai, hegyei, titokzatos dombjai már régen érdekelnek.


4. A hozzá tartozó említett kapcsolat vagy dolog (nem tulajdon).

oka, barátja, híre, lába, betűje, mottója

Végül megértette, hogy mire célozgat a húga.


5. A rá jellemző említett tulajdonság vagy dolog.

bánata, alakja, zöldje, szépsége

A társaságra ragadt a kislány vidámsága.


6. A szóban forgó dologhoz tartozó, azzal együtt használt; a hozzá való említett dolog; a hozzá legjobban illő említett dolog; a számára legjobban megfelelő említett dolog.

ajtó kulcsa, pénz helye, edény fedője, óra rugója

A szónak a meghatározása nem volt benne a szótárban.


7. A tárgyra irányuló említett cselekvés (a tett fogadópontját jelzi).

adása, evése, beugrója, belépője

Egy jó könyv olvasása mindig örömöt jelent a számomra.


8. Az előbbi kategóriából kiemeli az említett dolgot.

titkok titka, mesterek mestere, próbák próbája, erőnek erevel

Az oroszlán nem tudja, hogy ő az állatok királya.


9. Előbbi dolgot kapcsol az említett kategóriához.

a vezetés feladata, a díszítés munkája, Hófehérke meséje, lopás bűntette

Fénnyel írni: ez a fotózás művészete.


Eredet [-a-, -e-, < dravida: -a, -e (birtokrag)]



-a, -e (határozórag)

Lásd: -a, -e, -i, -ja, -je, -ije (határozórag)



A, a (jel)

A a.jpg

1. Egy felsorolás első tagját jelzi.

A) Indulás B) Városnézés C) Ebéd

A barátom háza a 10/A.


2. A legjobb minőséget jelzi.

A” rizst vegyél, mert az sokkal nagyobbra duzzad. Győzelmükkel feljutottak az „A” csoportba.


3. Az „ár” terület-mértékegység jele (100 m2).

4 a nagyságú házhely eladó.


4. Az áramerősség mértékegységét (amper) helyettesíti a fizikában.

Három 10 A-es biztosítékot szereltek fel nálunk. Egy szobai csillár 2 A áramot fogyaszt.


5. Ausztria nemzetközi gépkocsijelzése.

Az osztrák rendszámokon látható az A betű. A rendőrségen megnézték a gyorshajtókról készült fényképfelvételeket, és találtak egy A jelűt is.


6. Zene: Zenei hang neve, ami másodpercenként 440-szer rezeg.

Az „a” hanghoz hangolják be a hangszereket. Az „a” hangot közepes hangmagasságnak tartják.


7. Zene: Az alaphanggal kezdődő hangsor előneve, amelynek első hangja másodpercenként 440-szer rezeg.

A zeneművet a-dúrban játsszuk. Az a-moll nagyon lágy hangzású.


8. Matematika: Egy pontos értéket helyettesít, amelyet nem számszerűen fejezünk ki; az első ismert vagy adott mennyiség.


Az „a” értéke nagyobb, mint a másik két érték. a + b = c


Nyelvtani adatok

Csak a Reklámmentes WikiSzótár.hu előfizetői számára használható funkció. Bejelentkezés >>>

Kifejezés

A = A – (a.) Filozófia, logika: annak a jele, hogy minden azonos önmagával; (b.) annak a jele, hogy akármit azonosnak tekintünk akármi mással).


Rövidítések

a. – (a.) ajtószám; b.) alatt; c.) alsó).

a. d. / A. D. – (keltezésben: az úr x-edik évben /latin: anno domini/)

A – (óra szabályozóján: gyorsít /francia: avancer/).




-a- (kötőhang)

Kötőhang, ami az előtte álló szót és a toldalékot kapcsolja össze (nincs önálló jelentése, csak a könnyebb kiejtést segíti).

társaság, házas

A versenyzők célja a gyorsaság.



A, a (betű)

Az első betű a magyar ábécében; az első magánhangzó.

Már az első nap megtanultuk az a betűt. Az a gyakorlásával elment egy óra.

Bet A-web-600.jpg


Közmondás

Aki A-t mond, mondjon B-t is – (ha elkezdtél valamit, csináld is végig).


Lezárva 7K: 2010. július 14., 14:04




WikiSzótár.hu: az online magyar értelmező szótár (meghatározások, jelentések, példák, eredetek, szinonimák, szócikkek, fogalmak, szóhasználat, nyelvtan)