Ösztön szó jelentése
ösztön (főnév)
Nem tudatos késztető erő, amely egy élőlényt cselekvésre késztet. Megnyilvánulását az ember akarata és értelme szabályozhatja.
A madarak ösztönük segítségével tanulnak meg repülni. A fiút a lány kihívó öltözéke láttán hatalmába keríti a nemi ösztön.
Eredet [ösztön < ómagyar: ösztön < ősmagyar: szten, sztin (ösztön) < szláv: szteganyje (ostorozás, verés)]