Magyar értelmező szótár, amelyben a pontos és könnyen érthető meghatározások része minden fogalom, jelentés, szóhasználati példamondat, a helyesírás és a szó eredete.

Írnok szó jelentése

írnok (főnév)

1. Régies: Beosztott tisztviselő, aki egy hatóságnál, hivatalban, irodában önálló hatáskör nélkül főleg másolatokat és kimutatásokat készít.

A hivatalvezető egykor írnokként kezdte a pályafutását. A hivatalában dolgozó jelenlegi fiatal írnok szorgalmasan dolgozik azon, hogy előbbre lépjen.


2. Történelmi: Kódexmásoló a középkorban.

Az írnokok legtöbbször szerzetesek voltak. Az írnok egy helyesírási hibát talál a másolandó könyvben, és már javítva írja át az újba.


3. Történelmi: Írástudó hivatalnok, aki az uralkodó vagy főrangú ember mellett teljesített szolgálatot.

Az óegyiptomi írnok nagyon megbecsült ember volt. Aki írnok akart lenni, az már öt éves korában elkezdte a tanulást.


Eredet [írnok < ír (ige) + -nok (főnévképző)]


Lezárva 7K: 2012. február 16., 13:43




WikiSzótár.hu: az online magyar értelmező szótár (meghatározások, jelentések, példák, eredetek, szinonimák, szócikkek, fogalmak, szóhasználat, nyelvtan)