Tartalom

Ír

ír (ige)

Gondolatot lejegyez, betűkkel, számokkal, jelekkel sima felületre adatot, információt rögzít.

Az anya levelet ír a lányának. A regényíró egy izgalmas történetet ír. Az eladó számlát ír a vásárlásról. A tanár egy ötöst ír az ellenőrzőkönyvbe a jó felelet jutalmaként. A lány egy füzetbe ír az iskolában.

További részletezés

1. Papírra vet; beszéd, számok, zenei hangok jelölésére használt, vagy ritkán más egyezményes jeleket egy arra alkalmas eszközzel (általában ceruzával, filc-, golyós- vagy töltőtollal, krétával) erre alkalmas felületen (egy papírlapon, táblán) látható alakban rögzít.

A tanár krétával számokat ír a táblára. A tanuló a füzetébe a házi feladatot írja.

2. Ért a betűk lejegyzéséhez ...

3. Helyesen lejegyez ...

4. mozdulatokat végez ...

5. Jeleket hagy ...

6. Összefüggő gondolatokat lejegyez ...

7. Írói művet alkot ...

8. Zeneművet szerez ...

9. Szerző művében említ ...

10. Gondolatot közöl ...

11. Írásban közöl ...

12. Adott módon fogalmaz ...

13. Folyószámlán elismer ...

14. rajzzal díszít ...

15. Képet fest ...

A teljes szócikk megtekinthető a wikiszotar.eu honlapon.

ír (főnév I.)

1. Régies: Gyógykenőcs, gyógyulást segítő, bőrön át felszívódó szer, balzsam.

A javasasszony írt ken a sebre. A sebre rakott ír megakadályozza a fertőzést.

2. Gyógyszer ...

3. Lelki vigasz ...

A teljes szócikk megtekinthető a wikiszotar.eu honlapon.

ír (főnév II.)

1. Kelta eredetű nép; Európa nyugati szélén, Nagy-Britannia melletti szigeten élő emberek közössége. (Többes számban használva.)

Az írek sokáig el voltak nyomva az angol fennhatóság alatt. Az írek közül sokan kivándoroltak Amerikába. Az írek szeretnék az egész szigetüket birtokolni.

2. Kelta eredetű személy ...

A teljes szócikk megtekinthető a wikiszotar.eu honlapon.

ír (melléknév II.)

1. Kelta (nyelv), amelyet Nagy-Britanniától nyugatra levő szigeten beszélnek az emberek.

Az ír nyelvet ma körülbelül másfél millió ember beszéli. Az Írországban élő emberek többsége (körülbelül 3 millióan) nem beszéli az ír nyelvet.

2. Kelta eredetű népre jellemző ...

3. Kelta eredetű nép ...

A teljes szócikk megtekinthető a wikiszotar.eu honlapon.

Ír – igeragozás

Kijelentő mód, jelen idő
alanyitárgyas
énírokírom
teírszírod
ő, önírírja
miírunkírjuk
tiírtokírjátok
ők, önökírnakírják
Kijelentő mód, múlt idő
alanyitárgyas
énírtamírtam
teírtálírtad
ő, önírtírta
miírtunkírtuk
tiírtatokírtátok
ők, önökírtakírták
Feltételes mód, jelen idő
alanyitárgyas
énírnékírnám
teírnálírnád
ő, önírnaírná
miírnánkírnánk
tiírnátokírnátok
ők, önökírnánakírnák
Felszólító mód
alanyitárgyas
énírjakírjam
teírjál / írjírjad / írd
ő, önírjonírja
miírjunkírjuk
tiírjatokírjátok
ők, önökírjanakírják
Ható ige, jelen idő
alanyitárgyas
énírhatokírhatom
teírhatszírhatod
ő, önírhatírhatja
miírhatunkírhatjuk
tiírhattokírhatjátok
ők, önökírhatnakírhatják
Ható ige, múlt idő
alanyitárgyas
énírhattamírhattam
teírhattálírhattad
ő, önírhatottírhatta
miírhattunkírhattuk
tiírhattatokírhattátok
ők, önökírhattakírhatták
Ható ige, feltételes mód
alanyitárgyas
énírhatnékírhatnám
teírhatnálírhatnád
ő, önírhatnaírhatná
miírhatnánkírhatnánk
tiírhatnátokírhatnátok
ők, önökírhatnánakírhatnák
Ható ige, felszólító mód
alanyitárgyas
énírhassakírhassam
teírhassírhasd / írhassad
ő, önírhassonírhassa
miírhassunkírhassuk
tiírhassatokírhassátok
ők, önökírhassanakírhassák
Főnévi igenév
írni
Határozói igenév
írva, írván, írvást
Melléknévi igenév és képzett melléknevek
író, írandó, írós, írható, írhatatlan, íratlan
Képzett főnév
írás