Ínség szó jelentése
ínség (főnév)
1. Nagy nyomor; a legalapvetőbb szükségleteket kielégítő anyagi javak nyomasztó hiánya; nélkülözés.
A Föld nagy részén még mindig sok helyen van ínség. Az ínség felszámolását nem lehet csak segélyekből megoldani.
2. Általában nyomorúság, baj, szenvedés.
Ínség idején össze kell fogni a közösségnek. A szegény öregasszonyt megtörte az ínség.
3. Régies: Bajjal teli helyzet, megpróbáltatásokkal teli állapot.
Az országra az idegen sereg támadásával rátört az ínség. A győztes csata után vége lett az ínségnek.
Eredet [ínség < lásd: nincs + -ség (főnévképző)]
Lezárva 7K: 2012. február 6., 17:45
