Magyar értelmező szótár, amelyben a pontos és könnyen érthető meghatározások része minden fogalom, jelentés, szóhasználati példamondat, a helyesírás és a szó eredete.

Éter szó jelentése

éter (főnév)

1. Kémia: Kémiai vegyület. Oldószerül, fagyasztásra, a sebészetben pedig régen fertőtlenítő és altatószerül használt folyadék vagy kristályos anyag.

Az éter szerves vegyület. Az éter az alkohol származéka. Régen az éter émelyítő szagát a kórház folyosóján is érezni lehetett.


2. Fizika, régies: Feltételezett anyag, amely a világűrt kitöltve az elektromágneses és fényhullámokat, valamint a gravitációt közvetíti.

Az étert a 19. században vezették be a tudósok. Az éter feltételezése abból a megfigyelésből indult ki, hogy minden hullámnak szüksége van egy közvetítő közegre, mint például a hang esetében a levegőre.


3. Régies: Űr, világűr; a bolygó- és csillagközi tér.

Ma már az éterben is tud repülni az ember. A hold az éterben lebeg.


4. Átvitt értelemben, régies: A fantázia, az ábrándozás világa.

Az éterbe merült az író ihletért. Az éterben formálódtak meg a regény alakjai.


5. Régies: Földi levegő; főleg nitrogén és oxigén keverékéből álló színtelen, szagtalan gázelegy, amely a Földet burokként körülveszi, és oxigénje miatt az élőlények számára nélkülözhetetlen.

A homályos éterből egy alak bontakozott ki. A repülőgépek az étert hasítják.


Eredet [éter < latin: aether (éter, a magasban levő tiszta levegő) < görög: aither (a magasban ég) < aitheo (ragyog)]
Megjegyzés: Az ókorban az öt alapelem közé sorolt legtisztább tűzről gondolták, hogy a világűrt az tölti ki.


Kifejezések

Az éter hullámain – (rádión, rádióhullámokon közvetített).


Az éterben szárnyal – (Régies: fantasztikus elgondolásai, nem reális tervei vannak, ábrándozik).


Éterek – (Vegyipar, kémia: alkoholból készített színtelen, erősen illanó, bódító szagú, gyúlékony folyadékok).


Lezárva 7K: 2011. augusztus 14., 14:18





WikiSzótár.hu: az online magyar értelmező szótár (meghatározások, jelentések, példák, eredetek, szinonimák, szócikkek, fogalmak, szóhasználat, nyelvtan)