Ébren szó jelentése
ébren (határozószó)
1. Ember és állat nem alvó állapotában, amikor érzékel és tudatánál van.
A diáknak nem sikerült ébren maradnia, amikor ágyban feküdve próbálta meg befejezni a szakdolgozatát. Az őskorban éjszakánként egy vagy két őr mindig ébren maradt, hogy megóvja a tüzet.
2. Átvitt értelemben: Szellemileg aktív állapotban, amikor a figyelem, érdeklődés nem enyhül, hanem fennmarad.
Egy jó előadó odafigyel arra, hogy például viccekkel folyamatosan ébren tartsa hallgatósága figyelmét. A férj házasságkötésük után már nem törekedett arra, hogy felesége szerelmét ébren tartsa.
Eredet [ébren < éb(e)r + -en (határozórag)]