Magyar értelmező szótár, amelyben a pontos és könnyen érthető meghatározások része minden fogalom, jelentés, szóhasználati példamondat, a helyesírás és a szó eredete.

Állít szó jelentése

állít (ige)

Send3.jpg

Egy helyre utasít, hogy ott a lábaira nehezedve egyenes tartásban legyen.

Az iskolában a gyereket a tanár a sarokba állította. A kisfiú a kutyáját az asztalra állítja, de az leugrik onnan.


Eredet [állít < áll + -ít (igeképző)]


További részletezés

1. Egy helyre tesz egy tárgyat, növényt, hogy az ott maradjon.

A költözéskor a nagy pálmát a sarokba állítják. A férfi a szekrény elé állítja a nagy fotelt.


2. Tartózkodási helyét megszabja; előírja, hogy ott tegye a feladatát.

A király a sereget a határ mellé állítja. A jegyszedőt a bejárathoz állítja a mozi tulajdonosa.


3. Feladatkört rábíz; intézkedik, hogy egy beosztást, állást elfoglaljon.

A király egy nemest állít a hadsereg élére. A földesúr egy ügyes gazdát állít a gazdaság vezetésére.


4. Szerepre felkér; felszólít, hogy egy sajátos minőségben szerepeljen.

Az ügyvéd tanúnak állítja a szomszédot. A legmagasabb gyereket állították hetesnek.


5. Tevékenységre utasít; elrendeli, úgy intézi, hogy megkezdje a munkát, tevékenységet.

A főnök posztra állított még egy ügyfelest. Az őrmester szolgálatba állítja az új őröket.


6. Elrendeli a részvételt; kényszerít, hogy ott megjelenjen, eljárásban részt vegyen.

A rendőrség bíróság elé állítja a bűnözőt. A tanár vizsgabizottság elé állította a rossz tanulót.


7. Működésbe hoz; úgy rendezi, hogy megkezdődjön a tevékenysége.

A gépész üzembe állítja a fűrészgépet. A mérnök munkába állítja az új üzemet.


8. Rávesz véleménye megváltoztatására; meggyőz, hogy annak fogja pártját.

A királyi seregek kegyetlenkedése a forradalom mellé állított rengeteg embert. A gyerek megvédése a feleség mellé állította az anyóst is.


9. Gondot okoz, nehéz feladatra, helyzetbe kényszerít.

A munkahelyi változások döntés elé állítottak. A feleség kész tények elé állítja a férjét és elköltözik.


10. Megállapítást tesz; kigondolt vagy látott, tapasztalt dologról mondanivalót közöl.

A tanú azt állította a tárgyaláson, hogy a személygépkocsi a piros jelzésbe hajtott bele. Amikor állítasz valamit, akkor jól gondold meg, mit mondasz.


11. Tényként mond (a tagadással szemben); igazként közöl.

Egyik tanú tagad, a másik állít. A vád állít, a védelem tagad.


12. Szavakkal jellemez; bizonyos minőségűnek mond; sajátosan bemutat.

Az író előtérbe állította a főhőst. A színmű középpontjába állította a becsületet.


13. Kijelentést tartalmaz egy írás, feljegyzés.

A vádirat azt állítja, hogy bűncselekmény történt. A régi tekercs azt állítja, hogy kincs van a föld alatt.


14. Bizonyos célra szerez; kívánt feladatra alkalmaz.

A király egy új sereget állít. A főnök egy új munkatársat állít munkába.


15. Építményt emeltet vagy maga épít; szervezetet létrehoz.

A győztes vezér emlékoszlopot állít. Új iskolát állít a város vezetése.


16. Akadályként elhelyez; úgy telepít, létesít, hogy egy mozgó dolog, jelenség útjában legyen.

Az út mellett a hófúvás elé szélfogókat állít az út kezelője. A gazda erdőt állít a szél útjába.


17. Készüléket szabályoz, működést helyesbítve beigazít.

A szerelő gyorsabbra állítja a motort. A faliórán minden héten állít az órás.


18. Népies: Takarmánnyal kezd etetni; friss növények helyett tárolt takarmányt ad neki.

A gazda télen szárazra állítja a tehenet. A növekvő csibéket darára állítják.


Nyelvtani adatok

Csak a Reklámmentes WikiSzótár.hu előfizetői számára használható funkció. Bejelentkezés >>>

Kifejezések

A szolgálatába állít – (érdekeinek alárendel).


Befejezett tények elé állít – (olyan helyzetet teremt, hogy azon már nem lehet változtatni).


Bíró/Bíróság/Esküdtszék elé állít – (a.) bíróságra visz egy ügyet, személyt; b.) bíróság előtt megvádol egy személyt).


Egy sorba állít vele – (egyenlő értékűnek tart vele).


Élére állít – (a.) vékony szélére fektet; b.) Átvitt értelemben: döntésre visz; c.) Átvitt értelemben: felfokoz vagy válságossá tesz egy helyzetet).


Előtérbe állít – (a.) előre helyez, más tárgyak elé állít; b.) Átvitt értelemben: fontos szerepet juttat neki, a figyelmet ráirányítja).


Emléket állít magának – (olyat visz végbe, ami miatt nem felejtik a nevét).


Csatasorba állít – (harcra, küzdelemre vagy egy feladat elvégzésére mozgósít, felsorakoztat).


Csepegőre állít – (kiürített hordót, tartályt úgy helyez el, hogy a benne még visszamaradt folyadék teljesen kiürüljön).


Falhoz állít – (a.) agyonlövéssel kivégez egy személyt; b) Argó: álnokul rászed, becsap egy személyt).


Feje tetejére állít – (természetes rendjéből kifordít).


Katonát állít – (Régies, történelmi: egy vagy több embert katonai szolgálatra behív és felszerel).


Kezest állít – (egy személyt kezesnek megnyer, hitelhez jótállónak megszerez).


Középpontba állít – (a.) ráirányítja a figyelmet; b.) fő szempontként vagy célként határoz meg).


Közszemlére állít – (a.) nyilvános helyre kitesz; b.) úgy mutogat /egy tárgyat, részt/, hogy mindenki megtekinthesse, láthassa).


Lábra állít egy tárgyat – (egy eldőlt, illetve fekvő tárgyat függőleges helyzetbe hoz).


Lábra állít egy személyt – (a.) elesett embert felsegít, illetve segítségére van a felállásban; b.) Átvitt értelemben: anyagilag tönkrement embert új életlehetőséghez segít; c.) Átvitt értelemben: súlyos beteget meggyógyít).


Mást állít katonának – (Történelmi: a katonai szolgálati kényszer alól úgy mentesül, hogy egy másik személyt rábír arra, hogy helyette katonai szolgálatot vállaljon).


Munkába állít – (elrendeli és eléri, hogy egy személy, gép megkezdje a munkát, vagy részt vegyen benne).


Nagy képpel állít – (fontoskodva szól róla).


Nehéz feladat elé állít – (egy nagyobb, nehezebb feladatot bíz rá).


Pellengérre állít – (nyilvánosan megszégyenít, közmegvetésnek teszi ki).


Piedesztálra állít – (rendkívül nagy erkölcsi megbecsülésben részesíti).


Sorompóba állít – (egy ügy mellé harcba hív, sorakoztat).


Színpadra állít – (Színház: színházi előadásként megrendez).


Színre állít – (Régies: színpadi műben ábrázol).


Talpra állít – (a.) segíti őt felállni; b.) fekvő embert felkelt; b.) Átvitt értelemben: sikertelen vagy anyagilag tönkrement embert, vállalkozást sikeressé tesz; c.) Átvitt értelemben: súlyos beteget meggyógyít; d.) Átvitt értelemben, régies: sereget harcképes állapotba helyez).


Tanút állít – (felkér, hogy bíróság vagy bizottság előtt tanúskodjon egy ügyben).


Tőrt állít neki – (Régies: a.) csapdába csal; b.) olyan helyzetet készít elő számára, hogy kénytelen legyen kisebb-nagyobb ballépést elkövetni, esetleg saját maga idézze elő bukását).


Új helyzet elé állít – (megváltoztatja számára a körülményeket).


Valótlant állít – (nem mond igazat; hazudik).


Lezárva 7K: 2014. március 3., 18:49




WikiSzótár.hu: az online magyar értelmező szótár (meghatározások, jelentések, példák, eredetek, szinonimák, szócikkek, fogalmak, szóhasználat, nyelvtan)