Magyar értelmező szótár, amelyben a pontos és könnyen érthető meghatározások része minden fogalom, jelentés, szóhasználati példamondat, a helyesírás és a szó eredete.

Ágy szó jelentése

ágy (főnév)

Bed.jpg

Alvásra, fekvésre alkalmas bútor, a hálószoba berendezési tárgya. Négy lábon nyugvó vízszintes fekvőrészből és ennek fa- vagy fémkeretéből, illetve két támlájából áll a hozzá tartozó betéttel (szalmazsákkal, matracokkal) és ágyneművel együtt.

Az ágyat a hátsó szobába raktuk. Az ágy napközben ülőhelyként használható.


Eredet [ágy < ómagyar: ágy < ősmagyar: gaja (ágy) < dravida: páy (ágy < gyékény)]


További részletezés

1. Az ágynemű nélküli fekvőhely, bútor.

A megrendelő az új hálószobába a bútorasztalosnál egy nagy ágyat készíttetett. A szobában a fal mellett állt egy ágy.


2. Átvitt értelemben: Meder, az a földfelszínben kimosott áramlási út, amelyet egy vízfolyás a magasabb helyről az alacsonyabb hely felé (természetes) folyását követve kiváj.

A Tisza ágya a nagy folyószabályozás előtt sokfelé kanyarogva haladt az Alföldön. A szabályozással a folyó ágyát kiegyenesítették, ezzel viszont kiszárították a termőföldeket, amelyeket most súlyos pénzért kell öntözni a nyári aszályban. A folyóágy kiegyenesítése megnövelte az árvizek súlyosságát is, hiszen a megnövekedett víztömeg nem tud a korábbi nagyobb árterületen szétterülni.


3. Átvitt értelemben, műszaki: Bemélyedés; eszközök, dolgok öblös vájata, amelyre egy másik alkatrész ráfekszik, vagy amiben az adott folyadék áramlik.

Az esztergagép ágyán mozgatják a kést. A hűtőfolyadék ágya úgy lett kialakítva, hogy folyamatosan folyjon a megmunkált munkadarabra.


4. Átvitt értelemben: Növényágyás; egyféle növény termesztésére előkészített kisebb tábla a kertben.

A veteményes ágy már tavasszal kizöldül, a virágos ágy pedig egész nyáron tarkállik. A kert felásása után kialakítják a ágyakat.


5. Átvitt értelemben: A nemi élet; nemi együttlét; szerelmeskedés.

Az ifjú feleség inkább serénykedik az ágyban, mint a konyhában. – A legújabb lovagom már az ágyban bizonyított – újságolta barátnőjének a lány.


6. Átvitt értelemben: Lustálkodás, tétlenség. A munka vagy kötelességteljesítés kerülése, halogatása.

A főnök csak az ágyból parancsolgat, morgolódnak a beosztottak, de nem fogja meg a munkát. Az új kolléga jobban szereti az ágyat, mint a munkát.


7. Átvitt értelemben: Érlelési alap. Bizonyos anyagok, gyümölcsök összessége, amelyre az adott folyadékot (legtöbbször szeszt) ráöntik, és amelynek hatására az ecetté, pálinkává válik, illetve sajátos ízt, zamatot kap.

A pálinka ágyát régi recept alapján állítják össze. A fűszeres ágyon érlelt ecet átveszi az ágy jellegzetes zamatát.


8. Katonaság: Lőfegyveren, puskán a cső foglalata, az az általában fából készült rész, amelybe a cső belefekszik, be van rögzítve.

A katona a puskája ágyát is megtisztította. Ennél a vadászpuskánál az ágyat egy értékes fából készítették, ami már magában különlegessé tette a fegyvert.


9. Népies, régies: Kis földdarab, amely növények ültetésének a helye; egyféle növény termesztésére előkészített kisebb tábla a kertben; ágyás.

A veteményes ágy már tavasszal kizöldül, a virágos ágy pedig egész nyáron tarkállik.


Nyelvtani adatok

Csak a Reklámmentes WikiSzótár.hu előfizetői számára használható funkció. Bejelentkezés >>>

Kifejezések

Ágyat bont – (ágyazáshoz az ágyneműt egymás után szétszedi; ágyaz).


Ágyat húz – (az ágyat tiszta huzattal, borítással látja el: tiszta lepedőt helyez az ágyra és tiszta huzatot az ágyneműre).


Ágyat szétbont – (az ágyneműt szellőztetésre szétrakja).


Ágyba bújik / Bebújik/Belebújik az ágyba – (lefekszik és magára húzza a takarót).


Ágyba dönt – (fekvő beteggé tesz).


Ágyban fekszik – (beteg, és ezért nem tud felkelni).


Ágyhoz/Ágyba szegez – (folytonos fekvésre kényszerít).


Ágynak dől/esik – (hirtelen megbetegszik).


Ágyra jár – (Régies: nincs saját lakása, csak egy fekvőhelyet bérel éjszakára).


Az ágy feje – (a fekvőhely vége, ahol fekvéskor a fej lenni szokott).


Az ágyat nyomja/őrzi – (betegen fekszik).


Elhagyja az ágyat – (fekvő betegségből felgyógyul).


Elválnak/Válnak ágytól és asztaltól – (megszüntetik házastársi együttélésüket, de még egy lakásban élnek).


Emeletes ágy – (egymás fölé rögzített két egyszerű fekvőhely).


Felbontja/Kibontja az ágyat – (Népies: az ágyterítő levételével és a takaró felhajtásával lefekvéshez előkészíti a fekvőhelyet).


Fiókos ágy – (főleg gyermekek számára készült fekhely, amelynek fiókjában ágyneműt vagy más holmit tartanak).


Halálos ágy – (az az ágy, amelyben a haldokló meghal).


Isten könnyebbítse meg ágya szalmáját – (Népies: átkozódásként használva: haljon meg!)


Jól megvetették az ágyát – (Régies: a.) mindent előre elkészítettek a boldogulására; b.) bűnnel, vétséggel megvádolták, lejáratták).


Kihúzza az ágyból – (addig költögeti, amíg el nem hagyja fekvőhelyét).


Kiugrik az ágyból – (hirtelen, gyorsan elhagyja a fekhelyét).


Lábtól fekszik az ágyban – (úgy fekszik az ágyban, hogy a fejét arra a részre teszi, ahová a lábat szokás helyezni, vagy úgy, hogy feje az ágyban fekvő személy lába mellé kerül).


Megbontja az ágyat – (az ágyterítőt leveszi a fekvőhelyről, és az ágyneműt szétrakja).


Megfekszi az ágyat – (hosszabb ideig beteg).


Megveti az ágyat – (a.) lefekvés előtt az ágyneműt úgy rendezi el, hogy az ágyba bele lehessen feküdni; b.) felkelés után az ágyneműt a szoba nappali rendjének megfelelően rendezi el).


Megveti az ágyát neki – (Régies, elavult: megteremti egy személy társadalmi, rangbeli felemelkedéséhez a lehetőséget).


Megveti az ágyát a bornak / Megveti a bor ágyát – (ivás előtt jóllakik, vagy olyan ételt eszik, amire sok szeszes italt lehet inni).


Megbontja az ágyat – (az ágyat lefekvéshez előkészíti: az ágyterítőt leveszi róla, és az ágyneműt szétrakja).


Rácsos ágy – (olyan gyermekfekhely, amelynek oldalait rács védi, nehogy a gyerek kiessen).


Paplanos ágy – (alváskor paplant használó ember fekhelye).


Tábori ágy – (Katonai: rendszerint vasból való, összecsukható, hordozható fekvőhely).


Vetetlen ágy – (a.) alvásra nem előkészített fekhely; b.) alvás után nem rendbe tett fekhely).


Vetett ágy – (a.) alvásra, lefekvésre előkészített fekhely; b) alvás után rendbe tett fekhely).


Közmondás

Ki mint veti ágyát, úgy alussza álmát – (amit ma teremtesz, teszel, később az fog rád hatni).



ágy (melléknév)

Adott mennyiségű (vetemény), amennyi egy kis kijelölt földdarabban, ágyásban terem.

A kertben van egy ágy paprika és két-két ágy sárgarépa, hagyma is. Az asszony egy ágy paradicsomot ültet.


Lezárva 7K: 2010. szeptember 7., 10:06




WikiSzótár.hu: az online magyar értelmező szótár (meghatározások, jelentések, példák, eredetek, szinonimák, szócikkek, fogalmak, szóhasználat, nyelvtan)