Magyar értelmező szótár, amelyben a pontos és könnyen érthető meghatározások része minden fogalom, jelentés, szóhasználati példamondat, a helyesírás és a szó eredete.

Ábrázat szó jelentése

ábrázat (főnév)

1. Emberi arc; az ember fejének első oldala, amin a szem, száj és orr található, amiről a személy felismerhető.

A baracktól csupa maszat a gyerek ábrázata. Az erőlködéstől teljesen eltorzult a súlyemelő ábrázata.


2. Átvitt értelemben, régies: Külső megjelenés; lényeget kifejező külső megnyilvánulás; jellemző látható rész.

A földgömb ábrázatát a tengerek uralják. Az ország ábrázatát a sok építkezés megváltoztatta az utóbbi évtizedekben.


3. Régies: Ábrázolás; ábrát vagy alakot mutató képmás, hasonmás.

A kép előtt tisztelegtek a hősnek, akit az ábrázat mutatott. A festőnek sikerült olyan ábrázatot készítenie, amin az alakok ragyognak az örömtől.


Eredet [ábrázat < középmagyar: ábrázat < ábra + -zat (főnévképző)]


Nyelvtani adatok

Csak a Reklámmentes WikiSzótár.hu előfizetői számára használható funkció. Bejelentkezés >>>

Kifejezések

Betolja az ábrázatát – (a.) szemtelenül ellátogat egy helyre, meglátogat egy személyt, pedig tudja, hogy ott nem várják vagy nem látják szívesen; b.) ellátogat egy helyre, meglátogat egy személyt).


Bizonyos ábrázatot vág – (bizonyos arckifejezést ölt magára).


Megnyúlik az ábrázata – (a.) soványabbnak néz ki; b.) csalódottság látszik az arcán).


Nincs emberi ábrázata / Nincs rajta emberi ábrázat – (kivetkőzött emberi mivoltából).


Lezárva 7K: 2011. február 17., 16:46




WikiSzótár.hu: az online magyar értelmező szótár (meghatározások, jelentések, példák, eredetek, szinonimák, szócikkek, fogalmak, szóhasználat, nyelvtan)