Ábrázat szó jelentése
ábrázat (főnév)
1. Emberi arc; az ember fejének első oldala, amin a szem, száj és orr található, amiről a személy felismerhető.
A baracktól csupa maszat a gyerek ábrázata. Az erőlködéstől teljesen eltorzult a súlyemelő ábrázata.
2. Átvitt értelemben, régies: Külső megjelenés; lényeget kifejező külső megnyilvánulás; jellemző látható rész.
A földgömb ábrázatát a tengerek uralják. Az ország ábrázatát a sok építkezés megváltoztatta az utóbbi évtizedekben.
3. Régies: Ábrázolás; ábrát vagy alakot mutató képmás, hasonmás.
A kép előtt tisztelegtek a hősnek, akit az ábrázat mutatott. A festőnek sikerült olyan ábrázatot készítenie, amin az alakok ragyognak az örömtől.
Eredet [ábrázat < középmagyar: ábrázat < ábra + -zat (főnévképző)]