Idézőjel szó jelentése
(" szócikkből átirányítva)idézőjel „ ” (írásjel)
Az „idézőjelek” egyes szavakat, szövegrészeket emelnek ki a mondatból, szövegből.
Az „idézőjel” nélkül sokszor nem tudnánk, hogy egy szót másképp kell értelmezni. A szó szerinti idézeteket „idézőjelek” közé kell tenni.
Eredet [idézőjel < idéző + jel]
További részletezés
1. Jelzik, hogy a közöttük lévő szavakat valaki más mondja, mondta vagy írta.
Rám nézett, és azt mondta: „igen”.
„Talpra magyar, hí a haza!”, szavalta Petőfi.
2. Jelzik valamilyen alkotás vagy kiadvány címét.
A „Csodabogár” nagyon sikeres filmje volt John Travoltának. „Az est” ma már nem kapható.
3. Egyes fontos szavakat emelnek ki a mondatból.
Az „igekötő” meghatározása nem igazán használható abban a szótárban. A vallások istenhite eltér egymástól, de az egyetemes „erkölcsi tanításuk” nagyon hasonló.
4. Kiemelik a beceneveket.
Kovács „Koko” István az olimpia után világbajnokságot is nyert. „Madár” újra kiütéssel győzött.
5. Kiemelik a márkaneveket.
A „Hófehér” fogkrém a lányom kedvence. Az „Éles penge” kiváló borotva.
6. Kiemelik a szakkifejezéseket.
A „billentésnek” a zongoristák között van nagy jelentősége. A nyomdász számára teljesen világos, hogy az újság neve a „fejben” kap helyet.
7. Kiemelik a népies vagy argó szavakat.
Díszes „pruszlikban” feszített a bálban. A „csávó” másnap nyakkendőben jelent meg.
8. Kiemelik a szövegben később megmagyarázott szavakat.
Az „ATM” az angol Automatic Teller Machine (automatikus pénzkiadó gép) kifejezés rövidítése. A „MÁV” a Magyar Államvasutakat jelenti.
9. Kiemelik a szövegből a stílusban oda nem illő szavakat.
Folyamodványában kérvényezte a „kölyök” adoptálását. A fiúk szeretik a „csajokat” bámulni.
10. Kiemelik az önkényesen alkotott, eltorzított, vagy vicces szavakat.
A „gumipontozó” feltalálója nem reménykedhet jutalomban. Aki túlságosan „husi”, az mozogjon többet.
11. Kiemelik a viccesen vagy gúnyosan használt szavakat.
A „paripa” egy girhes gebe volt. Épp most jött meg az „agy”.
Használati megjegyzések
Az idézőjel-pár első tagja a szó alján, a második tag felül áll.
„Viktória”
Az idézőjel csak a teljes idézet legelején és legvégén szerepel (több bekezdés esetén is). Máshová nem szükséges kiírni.
„Tisztelt uraim!
A kiállítást ezennel megnyitom!
Kérem, fáradjanak be!” – csupán ennyi volt a szövege.
Az idézethez tartozó kérdőjelet és felkiáltójelet (esetleg más írásjeleket) az idézőjeleken belülre írjuk. Ilyen esetben nem kell külön írásjel a mondat befejezéséhez.
„Miért nyaggattok?” panaszkodott.
„Jobb vigyázni!” kiáltott.
„Kell még zöldség, fűszer stb.”
Az idézőjelen kívülre írjuk azokat az írásjeleket, amik nem tartoznak az idézethez. Ha a mondatot pont zárja le, akkor azt az idézőjelen kívülre írjuk.
Így nyilatkozott: „Szerintem jó mérkőzés volt”.
Az idézeten belül is lehet hozzáfűzött magyarázat. Ezt gondolatjelek közé tesszük.
„Talpra magyar – szavalta Petőfi –, hí a haza!”
A vesszőt vagy pontosvesszőt az idézőjeleken kívülre írjuk.
Nem tudta, hogyan kell írni azt, hogy „bölcsesség”, de rájött, hogy ezt a szótár adja meg helyesen.
Több ember beszélgetése esetén mindig új bekezdés jelzi, hogy más személy beszél.
„Hogy vagy?” kérdezte Péter.
„Sokkal jobban”, válaszolta Zoli.
„Na végre!” örült Péter.