Kibújó szó jelentése
kibújó (melléknév)
1. Váratlanul előtűnő (személy vagy dolog), amely hirtelen megjelenik egy zárt, fedett helyről előjövetel közben.
Az ágy alól kibújó gyerek csupa por volt. Tavasszal a földből kibújó virágok díszítik a kertet. Reggel az utolsó felhő is szétfoszlott a láthatáron kibújó napfényben.
2. Népies: Kimászásra alkalmas (hely, nyílás), amelyen keresztül ki lehet jönni egy zárt, fedett térből.
A tetőbe beépítettek egy kibújó ajtót. A kutya talált egy kibújó lyukat a kerítésen.
Eredet [kibújó < ki- (igekötő) + bújó]
