Kibukik szó jelentése
kibukik (ige)
1. Fejjel előre kiesik egy járműből vagy zárt helyről. Hirtelen elbillenve ledől.
Az óvatlan kocsis a nagy kátyúnál kibukott a kocsiról. A felállított vasalódeszka kibukott a szekrényből, amikor kinyitottam az ajtót.
2. Átvitt értelemben: Elégtelennek bizonyul, ezért a beosztását, munkahelyét, osztályát elhagyni kényszerül.
A hazudozó politikus kibukott a vezetésből. A rossz tanuló kibukott a harmadik osztályból, azaz a következő évben meg kell ismételnie azt.
3. Népies: Hirtelen előtűnik, váratlanul megjelenik a látótérben.
Vártunk, amíg a kanyarban kibukott a busz. Tavasszal a hó között is kibukik a hóvirág.
4. Népies: Láthatóvá válik. Rejtettségből a felszínre kerül, könnyen észrevehetővé válik (egy tulajdonság, jellemző).
A feleségemnek már az első évben kibuktak a hibái. A félreértések hamar kibuktak, amikor együtt kellett volna dolgozni a kezdőkkel.
5. Átvitt értelemben: Hirtelen kitudódik; egy emberből előtör (egy titkolt tény), azaz váratlanul elmondja.
A vádlottból másnap kibukott a vallomás. Végül mindig kibukik az igazság.
6. Szleng: Idegileg összeroppan, nagyon ideges és zaklatott lesz.
Apám nagyon kibukott, amikor egyest vittem haza. A főnök teljesen kibukott és ordibált, mert egész nap nem dolgoztunk.
Eredet [kibukik < ki- (igekötő) + bukik]