Dicsőít
dicsőít (ige)
1. Rendkívüli tisztelettel beszél róla; nagy tettét, nemes vagy hősies magatartását nyilvánosan megbecsüli, magasztalja, elismeri.
A háborúból győztesen visszatért hadvezért dicsőíti a szónok. Nagy tömeg ünnepelve dicsőítette a sereget.
2. Nagy hírűként említ ...
3. Szokatlanul nagyszerűnek tekint ...
4. Istent magasztal ...
Dicsőít – igeragozás
Kijelentő mód, jelen idő
| alanyi | tárgyas |
|---|
| én | dicsőítek | dicsőítem |
|---|
| te | dicsőítesz | dicsőíted |
|---|
| ő, ön | dicsőít | dicsőíti |
|---|
| mi | dicsőítünk | dicsőítjük |
|---|
| ti | dicsőíttek | dicsőítitek |
|---|
| ők, önök | dicsőítnek | dicsőítik |
|---|
Kijelentő mód, múlt idő
| alanyi | tárgyas |
|---|
| én | dicsőítettem | dicsőítettem |
|---|
| te | dicsőítettél | dicsőítetted |
|---|
| ő, ön | dicsőített | dicsőítette |
|---|
| mi | dicsőítettünk | dicsőítettük |
|---|
| ti | dicsőítettetek | dicsőítettétek |
|---|
| ők, önök | dicsőítettek | dicsőítették |
|---|
Feltételes mód, jelen idő
| alanyi | tárgyas |
|---|
| én | dicsőítenék | dicsőíteném |
|---|
| te | dicsőítenél | dicsőítenéd |
|---|
| ő, ön | dicsőítene | dicsőítené |
|---|
| mi | dicsőítenénk | dicsőítenénk |
|---|
| ti | dicsőítenétek | dicsőítenétek |
|---|
| ők, önök | dicsőítenének | dicsőítenék |
|---|
Felszólító mód
| alanyi | tárgyas |
|---|
| én | dicsőítsek | dicsőítsem |
|---|
| te | dicsőítsél / dicsőíts | dicsőítsed / dicsőítsd |
|---|
| ő, ön | dicsőítsen | dicsőítse |
|---|
| mi | dicsőítsünk | dicsőítsük |
|---|
| ti | dicsőítsetek | dicsőítsétek |
|---|
| ők, önök | dicsőítsenek | dicsőítsék |
|---|
Ható ige, jelen idő
| alanyi | tárgyas |
|---|
| én | dicsőíthetek | dicsőíthetem |
|---|
| te | dicsőíthetsz | dicsőítheted |
|---|
| ő, ön | dicsőíthet | dicsőítheti |
|---|
| mi | dicsőíthetünk | dicsőíthetjük |
|---|
| ti | dicsőíthettek | dicsőíthetitek |
|---|
| ők, önök | dicsőíthetnek | dicsőíthetik |
|---|
Ható ige, múlt idő
| alanyi | tárgyas |
|---|
| én | dicsőíthettem | dicsőíthettem |
|---|
| te | dicsőíthettél | dicsőíthetted |
|---|
| ő, ön | dicsőíthetett | dicsőíthette |
|---|
| mi | dicsőíthettünk | dicsőíthettük |
|---|
| ti | dicsőíthettetek | dicsőíthettétek |
|---|
| ők, önök | dicsőíthettek | dicsőíthették |
|---|
Ható ige, feltételes mód
| alanyi | tárgyas |
|---|
| én | dicsőíthetnék | dicsőíthetném |
|---|
| te | dicsőíthetnél | dicsőíthetnéd |
|---|
| ő, ön | dicsőíthetne | dicsőíthetné |
|---|
| mi | dicsőíthetnénk | dicsőíthetnénk |
|---|
| ti | dicsőíthetnétek | dicsőíthetnétek |
|---|
| ők, önök | dicsőíthetnének | dicsőíthetnék |
|---|
Ható ige, felszólító mód
| alanyi | tárgyas |
|---|
| én | dicsőíthessek | dicsőíthessem |
|---|
| te | dicsőíthess | dicsőíthesd / dicsőíthessed |
|---|
| ő, ön | dicsőíthessen | dicsőíthesse |
|---|
| mi | dicsőíthessünk | dicsőíthessük |
|---|
| ti | dicsőíthessetek | dicsőíthessétek |
|---|
| ők, önök | dicsőíthessenek | dicsőíthessék |
|---|
- Főnévi igenév
- dicsőíteni
- Határozói igenév
- dicsőítve, dicsőítvén, dicsőítvést
- Melléknévi igenév és képzett melléknevek
- dicsőítő, dicsőítendő, dicsőítős, dicsőíthető, dicsőíthetetlen, dicsőítetlen
- Képzett főnév
- dicsőítés
További igék ragozása – igeragozási tárgymutató
