Paktum szó jelentése
paktum (főnév)
1. Különböző csoportok, országok közötti megállapodás, amelyet általában több-kevesebb tárgyalás vagy megbeszélés előzött meg, és így annak tartalmában minden érdekelt fél megegyezően egyetértett; szerződés.
A háborúskodó felek a tárgyalások befejeztével megkötötték a paktumot a békéről. Az állam új paktumot kötött az egyházakkal.
2. Titkos megállapodás, amely egy nyilvános szerződésen túl olyan részeket tartalmaz, amiket csak a szerződő felek ismernek. Egy ilyen titkos szerződés gyakran erkölcstelen célokat szolgál.
A szerződéshez tartozó paktum tartalma csak ötven év múlva lett nyilvános. A paktum értelmében a felek összejátszanak a közös ellenség tönkretételében.
3. A megállapodás irata.
A kormány részéről a miniszterelnök írta alá a paktumot. A paktumot az országgyűlés archívumában őrzik.
4. Régies: Személyek közötti megállapodás.
A telekvita végén paktumot kötnek a szomszédok. A paktumot mindkét félnek be kell tartania.
Eredet [paktum < latin: pactum (megegyezés) < paciscor (egyezséget köt, kiköt) < pango (köt, megerősít) < szanszkrit: pac (megköt)]
