Nyelvezet szó jelentése
nyelvezet (főnév)
1. Sajátos kifejezésmód, jellegzetes mondatszerkezet és szóhasználat egy (irodalmi) műben.
Petőfi nyelvezetére jellemző a népies szóhasználat. Jókai nyelvezete tele van latin szavakkal. A szakkönyv nyelvezete nehéz, mert tele van szakszavakkal.
2. Régies: Hagyományos stílus; a nyelvi eszközök adott tárgyhoz vagy műfajhoz alkalmazott sajátos felhasználási módja a kialakult hagyományoknak megfelelően.
A szónoki beszéd nyelvezete alkalmazkodik az ünnephez. A dráma nyelvezete nem tér el a régi hagyománytól.
Eredet [nyelvezet < nyelv + -e- (kötőhang) + -zet (főnévképző)]
Lezárva 7K: 2013. június 28., 20:13
