Kegyelmez szó jelentése
kegyelmez (ige)
1. Lemond a bosszúról az, akinek a másik fél teljesen ki van szolgáltatva.
A király aligha kegyelmez a lázadóknak. A bandavezér ritkán kegyelmez egy rajtakapott besúgónak.
2. Jogi: Büntetést eltöröl vagy mérsékel. Az állami főhatalmat gyakorló személy kivételes kedvezményként egy bűnvádi eljárást vagy jogerősen kiszabott büntetést elenged vagy enyhébbre módosít.
A köztársasági elnök kegyelmezhet egy elítéltnek. Az évfordulón széles körben kegyelmeztek a politikai foglyoknak.
Eredet [kegyelem < kegyel(e)m + -ez (igeképző)]
