Karakter szó jelentése
karakter (főnév)
1. Erkölcsi jellemvonás. Erkölcsi-etikai kérdésekben tanúsított lelki alkat, többé-kevésbé állandó magatartás, illetve késztetés, amely az illetőt megkülönbözteti másoktól.
A nagy emberek egyben nagy karakterek is. A karakter alakításában sok múlik az oktatáson.
2. Derekas viselkedésű személy. Erkölcsi-etikai értelemben egy csoportban az átlagot felülmúló, elveihez következetesen ragaszkodó személy.
Minden csoportban a vezetőknek egyben karaktereknek is lenniük kell. Az a társadalom, amiben nem található kellő számú karakter, el fog pusztulni.
3. Meghatározó sajátosság. Egy fő okozó, hatást keltő tulajdonság, ami miatt a vele jellemzett személy vagy dolog úgy nyilvánul meg. Ez az, ami miatt ráismerünk egy személyre, dologra, vagy egy dolog, jelenség úgy működik, ahogy működik, úgy néz ki, ahogy kinéz. Ez alapján azonosítható be, osztályozható, vagy tehető különbség a dolgok között.
Az épület karakterét az oszlopok díszítése adja meg. Az ételek távol-keleti karakterét a kínai fűszerek használata okozza. Az igazi katona karakterének egyik jellemzője a bátorság, a másik a fegyelem.
4. Irodalom, film, színház: Szereplő, akiről szó van egy könyvben, színdarabban, filmben; megformált alak.
A királynő összetett karaktere nagyon érdekes. Az író külön gondot fordít a karakter kidolgozására.
5. Számítástechnika, informatika: Látható jel; bármilyen betű, ábra vagy jel, amit egy képernyőn írásban vagy nyomtatásban megjelenítenek; betű, írás- vagy egyéb jel.
A számok és betűk is a karakterek közé számítanak. A billentyűzet egy gombjának lenyomása egy karaktert jelenít meg a képernyőn. A szóköz is egy karakter. Minden karakternek van egy szám alapú kódja.
Eredet [karakter < francia: caractère (jellem < írásjel) < latin: character (jellemző, jel < bélyegző) < görög: kharakter (lelki jellemvonás < jel, belesütött bélyeg) < kharasszo (bevés)]
