Karakán szó jelentése
karakán (melléknév)
1. Határozott (személy), aki öntudatosan és szókimondóan lép fel, és talpraesetten cselekszik.
Egy karakán embernek a kezében van a siker kulcsa. A karakán fiúk tetszenek a lányoknak.
2. Határozott személyre jellemző (viselkedés, gondolkodásmód), vele kapcsolatos (dolog).
A karakán kiállás nagyon szimpatikus tulajdonság. A karakán válasz hallatán a vizsgabizottság nem kérdezett többet.
3. Régies, elavult: Keményfejű (személy), aki csökönyösen akaratos személyiségű.
A karakán öreget nem lehetett semmiképpen sem lebeszélni a tervéről. A karakán férfi magának köszönhette a bajt.
4. Régies, elavult: Keményfejű személyre jellemző (viselkedés, gondolkodásmód), vele kapcsolatos (dolog).
A karakán hozzáállás legtöbbször nem hoz sikert. A karakán makacskodás nem vezet jóra.
5. Régies, elavult: Alattomos (személy), akinek hamissága mögött gonoszság húzódik.
A karakán ügyvéd mindent megígért, de semmit sem teljesített. A karakán ember szembe dicsér, de a hátad mögött árt.
6. Régies, elavult: Alattomos személyre jellemző (viselkedés, gondolkodásmód), vele kapcsolatos (dolog).
A karakán hazudozásnak előbb-utóbb nyomára bukkannak. A karakán hitegetés aláássa a bizalmat.
Eredet [karakán < középmagyar: karakány (szúrós, makacs < szívós, tüskés vízinövény) < kolokán]