Briliáns szó jelentése
briliáns, brill (főnév)
1. Csiszolt gyémánt. Ékszerbe alkalmas, hibátlan, különlegesen köszörült, ragyogó fényű ékkő.
A királyi korona briliánsokkal volt díszítve. A briliáns nagyságát karátokban mérjük (1 karát = 200 mg).
2. Ékszer, amely csiszolt gyémánt a foglalatával együtt.
A férj a házassági évfordulójukra egy briliánst vett a feleségének. A nőnek már volt egy briliánsa, amit karikagyűrűként viselt.
3. Csiszolási forma átlátszó drágaköveken, főleg gyémánton, amely apró és sok lapot teremt a kő felületén, és amelyben ezeknek hajlásszögei jól érvényesítik az ékkő ragyogó fényhatását.
A briliáns csiszolására külön mesterek szakosodtak. A csiszolatlan gyémántokon leggyakrabban alkalmazott csiszolási mód a briliáns, amellyel az eredeti kő tömegének jelentős része elvész.
Eredet [briliáns < német: brilliant (csillogó) <
francia: brillant (csillogó) < olasz: brillare (csillog) < latin: beryllus (berill kristály) < görög: berüllosz (berill kristály)]
