Brillantin szó jelentése
brillantin (főnév)
1. Hajápoló szer, illatosított kenőcs vagy olaj a haj fényesítésére és puhítására. Általában ricinusolajból, glicerinből és illatosított szeszből készül.
A fodrász végül brillantint tett a hajra, mielőtt beszárította volna. A brillantintól csillogón fényes lett a vendég haja.
2. Csiszolószer fém- és üvegtárgyak fényesítésére.
Az asszony brillantinnal kezelte a családi ezüst étkészletet. A brillantin újra csillogóvá varázsolta a kanalakat, villákat és késeket.
Eredet: A szó eredete elérhető az előfizetéses rendszerben.
