Boldogság szó jelentése

boldogság (főnév)

1. Fokozott öröm; elégedett érzés, amelyet eredményes tevékenységek közben, a cél felé haladás során, vagy tervek megvalósítása, már elért, vagy jövőbeli lehetséges sikerek hatására érzünk.

Az emberek a boldogságra törekszenek. Amikor boldogságot kívánsz valakinek, akkor az ő sikerességét is kívánod.

2. Vallási: Egy vallási cél megélése, a magasabb szellemi létezés biztonságának megtapasztalása felett érzett öröm. A lelki örömök teljessége az üdvözültek számára.

Sokak számára a mennyország nyújtja az eljövendő boldogságot. Csak kevesen élik meg emberként a boldogságot.

Eredet [boldogság < ómagyar: boldogság < boldog + -ság (főnévképző)]

Figyelem! A szó összes jelentésének leírását, ami még 38 szót tartalmaz, az előfizetéses WikiSzótár.hu-ban érheted el.

 WikiSzótár.hu előfizetés

A nyomtatott könyvek vásárlásával támogathatod a szótár működését!

 WikiSzótár könyvesboltja