Egy szócikk feladata az, hogy segítsen megérteni egy olyan szót vagy összefüggést, amit az olvasó nem ért valamilyen (általunk ismeretlen) szövegben. Emiatt feltételezzük azt is, hogy a szócikk olvasója kisebb-nagyobb mértékben összezavarodott, tehát a lehető legegyszerűbben kell megértetni vele a keresett szót, az olvasó korábbi ismereteire, tapasztalataira támaszkodva. Ez csak fokozatosan lehetséges.
A megértés fokozatainak megfelelően ebben a szótárban a következő részekből állnak a szócikkek:
Címszó formai változatok, rendhagyó ragozású alakok (szófaj)
Ebből tudja az olvasó, hogy a megfelelő szót olvassa-e.
Ábra
A megértés első fokozata egy hasonló emlék felidézése. Erre a legalkalmasabb egy kép, rajz, vagy más ábra, ami a címszó általános fogalmát szemlélteti.
(Ha például a "szék" volt a címszó, akkor az ábra egy szék egyszerű rajza lehet.)
Leíró kategória
Amikor az olvasónak van némi elképzelése arról, hogy miről van szó, akkor képes kategóriákban gondolkodni. Tehát a következő fokozat egy kategória. Ez behelyettesítő meghatározás, amit a címszó helyett a mondatba be lehet illeszteni. Ez NEM szinonima, hanem pontosított kategória.
(A "szék" címszó esetén a kategória: "ülőbútor" lehetne.)
A leíró kategória szavait a meghatározáson belül vastag betűkkel emeljük ki, hogy első pillantásra ez legyen a legfeltűnőbb rész.
Meghatározás
Okozó meghatározás: A pontos megértéshez tudni kell, hogy a szóval kifejezett dolog milyen hatást, változást okoz, mit old meg, mi a célja; mi okozza azt a jelenséget. Az okozó meghatározás segít megérteni, hogy milyen összefüggések kapcsolódnak a szóval kifejezett dologhoz. (Ebben elől lehet vastag betűkkel a leíró kategória.) Sokszor fontos megadni, milyen elv, folyamat segítségével lehet elérni azt a hatást, változást.
Formai meghatározás: Ez is a meghatározás szerves része, nem külön jelentés. Leírja, hogy mi a forma, jellemzők, nem-jellemzők, összehasonlítások, különbségek a fogalommal kapcsolatban (a sorrend is fontos).
Példamondatok
A példamondatok bemutatják a címszó alkalmazását különféle szövegkörnyezetben, a címszó mögötti jelentésnek (a szó fogalmának) megfelelően. Minden meghatározáshoz írj legalább két kifejező példamondatot!
(A példamondatokat dőlt betűvel jelöljük, és a mondatokon belül vastag betűvel kiemeljük a címszót, hogy jobban látható legyen, mit kívánunk bemutatni.)
A szó eredete
Az eredet további jelentésbeli ismeretet közöl a címszó mai jelentéséhez kapcsolódóan: hogyan használták régen ezt a szót, vagy ennek korábbi alakjait ugyanabban nyelvben vagy más nyelvekben. Ehhez kapcsolódhat még más hasonló - esetleg más nyelvű - szóalakok jelentéseinek egymásutáni kapcsolatba hozható felsorolása. Ez segít a szó fogalmának teljes megértésében. Az igaz eredetek megismerése közben gyakran jelentős változást tapasztal az olvasó: sokkal jobban megérti az egész szót, és annak minden összefüggését.
Az eredet egységes formája a következő:
Eredet [címszó < nyelv1: "eredeti szó1" (jelentés1) < nyelv2: "eredeti szó2" (jelentés2) < ...]
Használati megjegyzések
A szavak használata nem mindig követ egységes logikát. Az ilyen eltéréseket, hasonlóságokat segít megérteni a használati megjegyzés más szavakra utalva, azokat belinkelve. A leírásba érdemes annyi példát írni, amennyi a jó megértéshez és használathoz elengedhetetlenül szükséges.
További részletezés
Ez a szó jelentésének még alaposabb (tudományos mélységű) elemzése. Ide tartoznak a sok jelentésű szavak árnyalatnyi eltérései, a fontos további ismeretek, amelyek esetleg segíthetnek a szó még alaposabb megértésében, alkalmazásában.
Nyelvtani adatok
A nyelvtani adatok általában nem lényegesek egy átlagolvasó számára, ezért sokszor elrejtve közöljük őket. A rejtett rész kattintással nyitható. Ezeket tartalmazza:
A szó elválasztása, rövidített alakja, kiejtése.
Rokon értelmű szavak - ellentétes értelmű szavak.
Közmondások, szólások, állandósult szókapcsolatok (jelentést is megadva).
Gyakorisági, statisztikai és egyéb adatok.
