Egy szócikk feladata az, hogy segítsen megérteni egy olyan szót vagy összefüggést, amit az olvasó nem ért valamilyen szövegben. Emiatt feltételezzük azt is, hogy a szócikk olvasója kisebb-nagyobb mértékben összezavarodott, tehát a lehető legegyszerűbben kell megértetni vele a keresett szót, az olvasó korábbi egyéb meglévő ismereteire, tapasztalataira támaszkodva. Ez csak fokozatosan, az olvasó meglévő ismereteire építve lehetséges.

A megértés fokozatainak megfelelően ebben a szótárban a következő részekből állnak a szócikkek:

Címszó formai változatok, rendhagyó ragozású alakok (szófaj)
Ebből tudja az olvasó, hogy a megfelelő szót olvassa-e.

A különböző szófajú jelentések megkülönböztetését, különválasztását eltérő háttérszín segíti. Ezek magyarázatát ennek a leírásnak a végén találod.

Ábra
A megértés első fokozata egy hasonló emlék felidézése. Erre a legalkalmasabb egy kép, rajz, vagy más ábra, ami a címszó általános fogalmát szemlélteti.

(Ha például a "szék" volt a címszó, akkor az ábra egy szék egyszerű rajza lehet.)

Leíró kategória
Amikor az olvasónak van némi elképzelése arról, hogy miről van szó, akkor képes kategóriákban gondolkodni. Tehát a következő fokozat egy kategória: egy széleskörű fogalom. Ez behelyettesítő meghatározás, amit a címszó helyett a mondatba be lehet illeszteni. Ez NEM szinonima, hanem pontosított kategória.

(Például a "szék" címszó esetén a kategória: "ülőbútor" lehetne.)

Ez azért szükséges, mert a magyarban az hangsúlyos, amit legelőször mondasz.
Hasznos abban is, hogy az olvasó több meghatározás közül könnyen kiválaszthassa a neki megfelelőt.
Másrészt a szót tisztázó (esetleg összezavarodott) tanuló először kap egy egyszerű, könnyen érthető definíciót, a továbbiakat pedig már ennek pontosításaként, kiegészítéseként olvassa, és nem adatok tömegéből kell kihámoznia, miről is szól az egész. Ezáltal garantáltan érti a lényeget (már megkönnyebbül), mielőtt még esetleges további ismeretlen szavakba ütközne a meghatározásban.

A leíró kategória szavait a meghatározáson belül legelöl helyezzük el, és vastag betűkkel emeljük ki, hogy első pillantásra ez legyen a legfeltűnőbb rész.

Meghatározás
A meghatározás egy pontosan, szabatosan megfogalmazott, részletesen körülírt fogalom.
Okozó meghatározás: A pontos megértéshez tudni kell, hogy a szóval kifejezett dolog milyen hatást, változást okoz, mit old meg, mi a célja; mi okozza azt a jelenséget. Az okozó meghatározás segít megérteni, hogy milyen összefüggések kapcsolódnak a szóval kifejezett dologhoz. (Ebben elől lehet vastag betűkkel a leíró kategória.) Sokszor fontos megadni, milyen elv, folyamat segítségével lehet elérni azt a hatást, változást, hogy a meghatározást megértő olvasó a gyakorlatban alkalmazni tudja a szóval kifejezett folyamatot.

Formai meghatározás: Ez is a meghatározás szerves része, nem külön jelentés. Leírja, hogy mi a forma, jellemzők, nem-jellemzők a fogalommal kapcsolatban, és mik az összehasonlítások és különbségek más hasonló dolgokhoz képest (ezek sorrendje is fontos).

A meghatározásnak nem szabad önmagával, vagy önnön formai változataival meghatároznia a szót, hiszen éppen ezt akarja megérteni az olvasó. A meghatározásoknak nem szabad "körkörösen" egymásra utalnia, mivel akkor az olvasónak nincs esélye, hogy megértse ezeket. Például hibás ez "bútor": berendezés; és "berendezés": bútor.

A meghatározásoknak és példamondatoknak csak közismert szavakat szabad tartalmaznia, hogy az olvasóknak ne kelljen fölöslegesen további új szavakat tisztáznia.

Példamondatok
A példamondatok bemutatják a címszó alkalmazását különféle szövegkörnyezetben, a címszó mögötti jelentésnek (a szó fogalmának) megfelelően. Minden meghatározáshoz legalább két kifejező példamondat tartozik.

(A példamondatokat dőlt betűvel jelöljük, és a mondatokon belül vastag betűvel kiemeljük a címszót, hogy jobban látható legyen, mit kívánunk bemutatni.)

A szó eredete
Az eredet további jelentésbeli ismeretet közöl a címszó mai jelentéséhez kapcsolódóan: hogyan használták régen ezt a szót, vagy ennek korábbi alakjait ugyanabban nyelvben vagy más nyelvekben. Ehhez kapcsolódhat még más hasonló - esetleg más nyelvű - szóalakok jelentéseinek egymásutáni kapcsolatba hozható felsorolása fordított időrendi sorrendben (a jelenlegitől a régi formák felé haladva). Ez segít a szó fogalmának teljes megértésében. Az igaz eredetek megismerése közben gyakran jelentős változást tapasztal az olvasó: sokkal jobban megérti az egész szót, és annak minden összefüggését.

Az eredet egységes formája a következő:

Eredet [címszó < nyelv1: "eredeti szó1" (jelentés1) < nyelv2: "eredeti szó2" (jelentés2) < ...]

Használati megjegyzések
A szavak használata nem mindig követ egységes logikát. Az ilyen eltéréseket, hasonlóságokat segít megérteni a használati megjegyzés más szavakra utalva, azokat belinkelve. A leírásba érdemes annyi példát írni, amennyi a jó megértéshez és használathoz elengedhetetlenül szükséges.

További részletezés
Ez a szó jelentésének még alaposabb (tudományos mélységű) elemzése. Ide tartoznak a sok jelentésű szavak árnyalatnyi eltérései, a fontos további ismeretek, amelyek esetleg segíthetnek a szó még alaposabb megértésében, alkalmazásában. Ha egy szót a "további részletezés" alaposan kifejt, akkor az első meghatározás mindig a szó általános érvényű meghatározása. A További részletezés külön, lejjebb (az Eredet után) található meg. Így a kezdő, vagy épp nyelvet tanuló olvasónak nem kell minden egyes meghatározást tisztáznia ebből a nagy szótárból, hanem elég a neki szükséges konkrét meghatározást, plusz az első általános meghatározást értenie, mintha egy egyszerű szótárban nézné meg azt.

Nyelvtani adatok
A nyelvtani adatok általában nem lényegesek egy átlagolvasó számára, ezért sokszor elrejtve közöljük őket. A rejtett rész kattintással nyitható. Ezeket tartalmazza:

A szó elválasztása, rövidített alakja, kiejtése.

Rokon értelmű szavak - ellentétes értelmű szavak.

Közmondások, szólások, állandósult szókapcsolatok (jelentést is megadva).

Gyakorisági, statisztikai és egyéb adatok.